EU: Internetet mindenkinek! Vagy mégsem?

Jusson elég a digitális televíziós átállás következtében felszabaduló analóg frekvenciákból a vezeték nélküli széles sávú hálózatok fejlesztésére – többek között ez szerepel az Európai Bizottság (EB) által készített javaslatban, amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra két másik, a digitális menetrenddel kapcsolatos intézkedéssel együtt.

Az európai parlamenti és tanácsi határozatra vonatkozó javaslat egy ötéves, hatékony rádióspektrum-gazdálkodást előmozdító politikai programot hozna létre. Ez többek között 2013-ig megfelelő rádióspektrumot biztosítana a vezeték nélküli széles sáv céljára, mivel ennek fejlesztése az EB szerint lényegesen hozzájárulna ahhoz, hogy a távoli területeken élők is hozzáférhessenek gyors internetkapcsolathoz, és hogy az innovatív vezeték nélküli szolgáltatások egész Európa területén hozzáférhetők legyenek.

A bizottság azt javasolja, hogy az uniós tagállamok 2012-ig adják ki a licenceket a szolgáltatóknak a vezeték nélküli széles sáv használatára uniós szinten technikailag harmonizált frekvenciasávokra (a 900/1800 MHz-es sávok, a 2,5 GHz-es és a 3,4-3,8 GHz-es sávra), emellett megkéri az országokat, hogy 2013. január elsejéig nyissák meg a 800 MHz-es frekvenciasávot a vezeték nélküli széles sáv számára (bizonyos különleges esetekben ez alól derogáció kérhető 2015-ig).

Az Európai Bizottság a gyors és nagyon gyors széles sávú hozzáférések kiépítésének és elterjedésének elősegítése érdekében két másik intézkedést is elfogadott: az egyik az új generációs hálózatokhoz való hozzáférés szabályozására vonatkozó bizottsági ajánlás, amely szabályozási biztonságot nyújt a távközlési szolgáltatók számára azáltal, hogy megfelelő egyensúlyt biztosít a beruházások ösztönzése és a verseny megőrzése között.

A másik javaslat azt ismerteti, miként ösztönözhetők a leghatékonyabban a gyors és nagyon gyors hálózatokba történő állami és magánberuházások. „Ezek az intézkedések segítik az EU-t abban, hogy az európai digitális menetrendben foglalt kötelezettségvállalásnak megfelelően minden európai lakos 2013-ig alapvető, 2020-ig pedig gyors vagy nagyon gyors széles sávú hozzáféréssel rendelkezzen” – mondta tegnap Brüsszelben az intézkedésekkel kapcsolatban Neelie Kroes informatikai és távközlési kérdésekért felelős biztos. „A gyors széles sávú hozzáférés jelenti Európa fellendüléséhez és a jóléthez szükséges digitális oxigént” – fogalmazott Kroes.

„Egyetértünk az Európai Bizottság által bejelentett javaslatok céljával, a széles sávú internet-hozzáférés bővítésével, hiszen az a versenyképesség növelésének fontos eszköze” – mondta a Világgazdaságnak Buda Dóra, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szóvivője. Hozzátette: mivel az érintett intézkedések jelenleg csak javaslatok, ezért elfogadásukig változhat, puhulhat a tartalmuk, így még nem lehet konkrét következtetéseket levonni belőlük arra nézve, hogy Magyarországon milyen intézkedéseket kell miattuk végrehajtani.

Ugyanakkor a EurActiv elemzésében megjegyzi: az Európai Bizottság tervének megvalósítása előtt komoly akadályok állnak, és a most bejelentett határidők sem változtathatnak a frekvencia allokációs terveken. A megvalósításhoz minden tagállam jóváhagyása szükséges, de ennek létrejötte erősen kérdéses, tekintve azokat a lobbi érdekeket, amelyek megkötik a médiától függő európai politikusok kezét. Az EurActiv példaként Silvio Berlusconit hozza, akinek médiabirodalma mostanra olyan erőssé vált, hogy az internetszolgáltatók nem rúghatnak labdába a felszabaduló frekvenciákért. Ezt jelzi, hogy Olaszországban az összes felszabaduló hullámsávra műsorszórók pályáznak, és nem internet szolgáltatók.

Az ellenállás már szakmai körökben is jelentkezett: kábelszolgáltatókat képviselő ETNO például azt kifogásolja, hogy az EU terve aránytalanul megkönnyíti majd a mobilinternetet szolgáltató riválisok helyzetét, akik így hozzáférhetnek az általuk magas költséggel kiépített infrastruktúrához. A másik oldalon az új szolgáltatókat tömörítő ECTA viszont éppen arra figyelmeztet, hogy az intézkedési terv nem elég szigorú, és a nemzeti hatóságoknak meg kellene szabniuk a szolgáltatások árát.