Kisebb gázkészlet is elég

A Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke a jövő héten adja át a nemzeti fejlesztési miniszternek egy létrehozandó közműtanácsra vonatkozó vizsgálatának eredményét. „A közműtanács esetleges felállítása kapcsán az a fő kérdés, melyek az állami beavatkozás leghatékonyabb eszközei, s hogyan működhet együtt a jelenleginél hatékonyabban a MEH más hivatalokkal” – mondta Horváth Péter a Világgazdaságnak adott interjújában. Kérdésünkre, vajon a vízi közművek hatósági felügyelete bekerül-e a MEH alá, rámutatott, vannak ezen a területen olyan feladatok, amelyek „kapcsolódási pontokat jelenthetnek a MEH tevékenysége és a vízi közművek hatósági felügyelete között”. Ma az országban az ivóvíz esetében négyszeres, a szennyvízelvezetés esetében tízszeres is lehet az eltérés a különböző települések tarifái között, vagyis lenne mivel foglalkoznia a felügyeletet majdan ellátó hatóságnak.

Lehetnek „kapcsolódási pontok” a másik nagy közművel, a távhővel is. Ismert, hogy mivel egyes hőtermelők hamarosan kikerülnek az ártámogatási rendszerből, több településen is távhődíjemelést kezdeményezhetnek. Az ország mintegy száz távhőszolgáltatója körülbelül 250 termelőtől veszi a hőt, vagy árképlettel dolgozó tarifáik alapján, vagy időnkénti árváltoztatásokkal, utóbbi kérelmeikről az önkormányzatok döntenek. Igaz, e kérelmeket előzetesen a MEH-hel jóvá kell hagyatniuk, de a hivatalnak nincs ráhatása a 2009. július 1-je előtti szerződésekben kialakított ármechanizmusokra, képletekre (például a budapestire), mert ellenőrzési jogkörét is csak ekkor kapta meg. Horváth Péter szerint épp a jövő évben beérkező számos hőtarifa-változtatási kérelem miatt is érdemes lenne mérlegelni, ne bővüljön-e árhatósági jogosítványokkal a MEH jogköre. A jogkör delegálásánál azonban figyelembe kell azt is venni, hogy ahány érintett település van, az gyakorlatilag anynyiféle megoldást igényel, hiszen a helyi sajátosságok döntők a távhőszolgáltatás működése szempontjából.

Törvénymódosítás

A gáz-, illetve az áramtörvény (Get., Vet.) módosítási javaslatait már a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tanulmányozza. A változtatásra alapvetően az EU energiapolitikájának megújítását szolgáló 3. energetikai csomag implementálása miatt van szükség. A törvénymódosításoknak köszönhetően várhatóan lerövidül és egyszerűsödik a kereskedőváltás, módosul az egyetemes szolgáltatók ügyfélszolgálatára, a védett, illetve a nem fizető fogyasztókra vonatkozó szabályozás is. Módosulnak az engedélyezési eljárások, illetve a tudatos energiafelhasználás támogatása érdekében lehetővé válik az okos mérés szélesebb körű tesztelése is.

Árszabályozás

Az egyetemes piaci áram- és gázár hosszú távú szabályozásán a hivatal a törvénymódosításoktól függetlenül folyamatosan dolgozik. A földgáz rendszerhasználati díjainak újragondolása a MEH elnöke szerint nem eredményezhet jelentős árcsökkenést, függetlenül attól, hogy a piac egyes szereplői és a fogyasztók szerint ezek a tarifák – különösen a tárolással kapcsolatosak – magasak. „Amikor nincs zavar az ellátással, akkor túlzottnak tartjuk a költségeket, amikor viszont baj van, akkor is elvárjuk a folyamatos szolgáltatást.” Horváth Péter szerint mindenképpen szüksége van az országnak stratégiai gázkészletre, de figyelembe kellene venni az elmúlt időszak más földgázellátás-biztonsági fejlesztéseit is. „El lehet tehát gondolkozni azon, hogy szükség van-e 1,2 milliárd köbméter nagyságú stratégiai készletre, vagy kevesebb is elég. Ennek költségét is természetesen a fogyasztók fizetik meg” – jelentette ki.

Vezetékek

Horváth Péter szerint a hazai lakosság ellátása érdekében szükség van a Szlovákia és a Horvátország felé létesítendő gázvezetéki összeköttetésre annak ellenére is, hogy az előbbi iránt egyelőre szerény a kereskedői érdeklődés. Az EU anyagilag is támogatja egy észak–déli gázkorridor kialakítását, amelynek lengyelországi és horvátországi végpontján is egy-egy cseppfolyós gázt fogadó terminál épül majd. E beruházások költségei akkortól jelennek meg a gázárakban, amikortól azok ténylegesen is a magyar lakosság érdekét szolgálják. Egy ausztriai irányú új vezetéki kapacitás megépítése kapcsán azonban a hivatal elnöke attól tart, mire egy új vezetéket lefektetnének, addigra esetleg megint magasabb lesz a spotár, mint a hosszú távú importszerződés szerinti. Emlékezetes, hosszú évekig szinte üresen kongott az árarányok két évvel ezelőtti megfordulása óta csúcsra járatott HAG vezeték. A MEH szerint legfeljebb egy-két évig maradhat meg a spotárak 20-30 százalékos előnye, persze vannak más vélemények is. Ugyanakkor április 1-jétől az FGSZ Zrt. egy pótlólagos beruházással (a szállítási technológia további korszerűsítésével), hatodával növeli meg a HAG kapacitását, napi közel kétmillió köbméterrel.

KÁT, megújulók

Az áram árában jelentős tétel, mintegy 2,5-3 forint a kötelező áramátvétel (KÁT) költsége. Ezen belül a hővel kapcsolt áramtermelés súlya közel 75 százalék, holott a rendszer elsősorban a megújulóenergia-termelés támogatására jött létre. Horváth Péter szerint ezért célszerű lenne e támogatási arányokon változtatni, és olcsóbbá kellene tenni a KÁT-rendszer üzemeltetésének egészét is. Ám mivel a megújuló energiahordozóval előállított áram sokkal drágább, mint például a paksi, a Nemzeti cselekvési terv elkészítésekor fontos szempont a fogyasztók teherviselő képessége. Ugyanakkor abban, hogy a következő tíz évben egymillió új magyarországi munkahely létesüljön, alapozni lehet a biomassza-termeléssel összefüggő mezőgazdasági feladatokra is.