BUX 39,638.3
+0.97%
BUMIX 3,702.13
-1.22%
CETOP20 1,747.54
0.00%
OTP 8,340
+2.31%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.62%
0.00%
ZWACK 18,800
+0.80%
0.00%
ANY 1,575
0.00%
RABA 1,075
-2.27%
-0.46%
-0.77%
0.00%
-1.48%
OPUS 162.4
-2.52%
+2.38%
-2.27%
0.00%
+0.71%
OTT1 149.2
0.00%
-1.36%
MOL 2,954
+0.75%
+0.13%
ALTEO 2,350
-0.84%
0.00%
-0.41%
EHEP 1,000
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.18%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.15%
0.00%
0.00%
+0.37%
-0.41%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,230
-0.65%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Lenne gyógymód, de gyakran nincs diagnózis

Csaknem ötvenezren élnek reumás sokízületi gyulladással hazánkban, ám 10-12 ezer betegnél nincs helyes diagnózis. A kór elsősorban a fiatalokat érinti, s a kései terápia rokkantságot okoz.

Egy 2007-es felmérés szerint hazánkban (a vizsgálatban 67 ezer beteg vett részt) egy év alatt 379 millió euró volt a reumás sokízületi gyulladás kalkulált betegségterhe. Ebből 174 milliót tettek ki az orvosi és gyógyszerköltségek, az indirekt költségek 205 millió euróra rúgtak - hangzott el a betegség világnapján tartott fórumon. A pénzben kifejezett terhek mellett jelentős a betegség életminőségre gyakorolt hatása is. Az érintett betegek életminősége 0,45-0,55 QALY. (A használt skálában 0 (a halál) és 1 (teljesen egészséges) között változnak az értékek.) Összehasonlításképpen a cukorbetegséggel történő együttélés 0,76-ra, egy elszenvedett szívinfarktus pedig 0,61-re csökkenti az életminőségi mutatót. A reumás sokízületi gyulladás (rheumatoid arthritis =RA) elsősorban a fiatal, munkaképes korú nőket érinti, előrehaladása munkaképtelenséget okoz, rokkantsághoz vezet.

Jelentkezzen Ön is a Világgazdaság Egészségügyi konferenciájára: Merre tart az egészségügy? – Stratégia, szerkezetváltás, működésfejlesztés Az előadók között találkozhat Réthelyi Miklóssal, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszterével, Szócska Miklóssal az egészségügyi ágazatot irányító államtitkárral és Horváth Endrével, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárával. Időpont: 2010. november. 4.

Az elmúlt évtizedben a kezelési, gyógyítási lehetőségek fejlődésével, a biológiai terápiák megjelenésével, olyan terápiás formák érhetőek el, amikkel az időben felismert beteg folytatni tudja mindennapi életét, megőrzi munkaképességét. Ez a legkomolyabb költségtényezőnek számító indirekt költségek drámai visszaesésével jár, így nagyban hozzájárul a társadalomra (és az ország költségvetésére) járuló terhek mérsékléséhez.

A biológiai terápia nem csak az igen fájdalmas tüneteket csökkenti minden korábbi szernél hatékonyabban, hanem meggátolja a betegség előrehaladását, megóvja a beteget az elnyomorodástól, a különböző szövődményektől és élettartama megrövidülésétől. Ezzel értelemszerűen megőrizhető az érintett munkaképessége, ami kulcsmomentum, mivel a rokkantnyugdíjazás aránya 30 és 50 százalék közötti az érintett betegek körében.

A legmodernebb biológiai terápiák az érintettek harmadánál alkalmazhatóak. Európában a betegek 9-10 százaléka részesül e kezelésben, Magyarországon jelenleg csak az érintettek 5 százaléka jut hozzá. A további előrelépés fő akadálya a betegség időben történő felismerésének hiánya, s az, hogy a beteg késő jut el a megfelelő arthritis központokba.

A reumás megbetegedések leginkább közismert formája az ízületi porcot érintő kopás, amely elsősorban az idősebbek körében alakul ki. Az ízület elváltozását okozó gyulladásos természetű betegségek (ízületi gyulladások, vagy arthritisek) elsősorban a középkorú, fiatalabb korosztályt, számos esetben a gyermekeket is veszélyeztetik.

A rheumatoid arthritis előfordulása a Dél-Európai országokban 0,45 százalék, Észak- és Kelet-Európában valamint az USA-ban átlagosan 0,66 százalék. Az adatokban tapasztalható eltérés részben az országonként változó betegségdefinícióból fakad, de tudjuk, hogy az előfordulás gyakorisága szociogazadasági körülményekkel is összefügg. Mindezeken túl Dél-Európában (az alacsonyabb előfordulás mellett) a betegség lefolyása is kevésbé súlyos. E betegség Magyarországon csaknem ötvenezer beteget érint közvetlenül, akik közül mintegy 10-12 ezer esetben még nem történt meg a helyes diagnózis felállítása.

Az ízületi gyulladások világszerte egyre növekvő népegészségügyi problémát jelentenek, aminek okai nem csak a betegek számában, hanem az okozott tartós életminőség-romlásban, rokkantságban és keresőképtelenségben, valamint a részben ebből adódó extrém költségekben is keresendők. A költségek pontos mértéke országonként eltérő, 4-15 ezer euró betegenként évente, Magyarországon mintegy 5700 euróra becsülhető.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek