Cégvilág

Biszfenol - Eddig nem ártott, most már igen?

Az Európai Unió döntést hozott arról, hogy 2011 júniusától megtiltja a biszfenol-A-t (BPA) tartalmazó anyagból készült cumisüvegek forgalmazását. Ez az első alkalom, hogy az EU beismerte: a tudományos kutatások eredményei bizonytalanságot okoztak a BPA hatását illetően. Eközben a terület szakértői – köztük a Szent István Egyetem munkatársa – évek óta igyekeznek elérni a biszfenol száműzését az élelmiszeriparból.

Az Európai Bizottság egészségügyi és fogyasztóvédelmi ügyekért felelős biztosa, John Dalli egy hete közölte, hogy 2011 márciusától tiltják az EU területén a biszfenol A-t (BPA) tartalmazó cumisüvegek gyártását, 2011 júniusától pedig ezek forgalmazása sem megengedett. A biztos megfogalmazása szerint „az új tudományos kutatások nyomán bizonytalanság merült fel a BPA fejlődésre, immunrendszerre és tumorok kialakulására gyakorolt hatása kapcsán”.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos csoportja rendszeresen vizsgálja az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagok egészségügyi hatását. A mostani, szigorítással kapcsolatos közleményében a szervezet leszögezi, hogy felülvizsgálja a 2006-ban bevezetett és 2008-ban megerősített megengedett napi beviteli (TDI) értéket. Az EFSA meghatározása szerint ez alatt olyan mennyiséget értenek, amelyet testsúly kilogrammonként, naponta fogyaszthatunk akár életünk végéig anélkül, hogy káros hatás jelentkezne.

A biszfenol A

A BPA a polikarbonát gyártásában évtizedek óta használt vegyianyag. A polikarbonátgyártás robbanásszerűen növekedett az utóbbi két évtizedben, ezt az áttetsző, rendkívül erős műanyagot az autógyártás mellett az elektronikában és az építőiparban is használják, többek között üdítős palackok, DVD és CD tokok gyártásában.

A kutatások szerint a BPA folyadék hatására kis mennyiségben kioldódhat a műanyag tároló edényekből, a szervezetbe jutva pedig befolyásolja az ösztrogén háztartást, az immunrendszert és az energiafelhasználást is. Több kutató, köztük Zsarnovszky Attila úgy véli, hogy a széles körben tapasztalható elhízás, valamint a termékenység csökkenése jórészt a BPA elterjedésének tudható be.

Az EFSA mindig is hangsúlyozta, hogy az általa megszabott, biztonságosnak tekintett 0,05 milligram/kilogrammos értéknél jóval kevesebb BPA-t fogyaszt az átlag európai, ez tehát nem okozhat gondot. A mostani közlés szerint azonban „néhány új kutatás egészségkárosodást mutatott ki állatok esetében, a fenti beviteli értéknél jóval kisebb mennyiség esetében is”.

Valójában ezeknek a tanulmányoknak egy része távolról sem új. Zsarnovszky Attila, a Szent István Egyetem adjunktusa, a terület szakértője már 2008-ban elmondta lapunknak, hogy kutatásai szerint a biszfenol hatása nem egyenesen arányos a dózissal. Az anyag ugyanis rendkívül alacsony mennyiségben is káros lehet, csakúgy, mint magas dózis esetén. Akkor csak az amerikai kontinensen kezdődtek meg a BPA használatát érintő korlátozások.

A hírek kapcsán ismét megkerestük az immunológust, aki úgy vélekedett: jó hír, hogy az EU tiltást vezetett be a cumisüvegek terén és a következő lépés az lehet, hogy minden, biszfenolt tartalmazó anyagot száműznek az élelmiszeriparból. Mint mondta, az utóbbi öt-hat év tudományos kutatásait nem vette figyelembe az EU és most kénytelen volt sürgősen lépni, hogy ne kerüljön sor az unió „őszödi beszédére”. Zsarnovszky Attila hozzátette: az EFSA azt sem vette számításba, hogy a BPA ugyan gyorsan kiürül a szervezetből, de sokszor azonnal pótolják is, akár már az anyatejjel, mivel a BPA az ivóvízig is eljut. Az amerikai gyerekeken végzett felmérések azt mutatták, hogy már kicsi korban is veszélyes szintet érhet el a BPA szintje a szervezetben.

Ami a cumisüvegeket illeti, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság egyelőre nem tudja, milyen módon építik be az uniós döntést a magyar jogba, így még az sem világos, hogyan zajlik majd a termékek forgalomból történő kivonása. A Hatóság további tájékoztatást ígér az ügyben.

A gyártók egyébként már korábban megérezték a BPA használatával kapcsolatos nyomást, hiszen több gyártó ráállt a biszfenolmentes cumisüvegek forgalmazására. Az iparágat a kontinensen képviselő Plastics Europe indokolatlannak tartja a döntést és helyteleníti a BPA részleges tiltását, mivel az csak a polimetil metakriláttal pótolható, ami pedig nem olyan erős, mint a BPA-val gyártott polikarbonát.

Viszont az érdekképviselet szerint a cumisüvegek csak kis részét teszik ki a polikarbonát gyártásnak, amelyet inkább a gazdasági válság, ezen belül is elsősorban az autóipar gyengélkedése viselt meg. A Bayernél például tavaly 21 százalékkal, 1,9 milliárd euróra esett vissza a polikarbonát értékesítés, de a cég új felhasználási területekkel igyekszik visszaszerezni pozícióját. A jelek szerint sikerrel, hiszen az idei első kilenc hónapban már 2,1 milliárd eurós polikarbonát eladást produkált a német konszern.

A kutatások szerint a BPA folyadék hatására kis mennyiségben kioldódhat a műanyag tároló edényekből, a szervezetbe jutva pedig befolyásolja az ösztrogén háztartást, az immunrendszert és az energiafelhasználást is. Több kutató, köztük Zsarnovszky Attila úgy véli, hogy a széles körben tapasztalható elhízás, valamint a termékenység csökkenése jórészt a BPA elterjedésének tudható be. -->

polikarbonát EFSA biszfenol bpam immunrendszer cumisüveg káros
Kapcsolódó cikkek