Az Európai Bizottság közleménye szerint a technológiai fejlődés és a globalizáció új kihívásokat támaszt az adatvédelem tekintetében, hiszen a személyes adatok gyűjtését egyre kifinomultabb és egyre nehezebben felderíthető módszerekkel végzik. Az EU ezért konzultációs folyamatot indított az adatvédelem átalakítása érdekében. Az egyik alapelv, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatásnak egyszerűen hozzáférhetőnek és világosnak kell lennie. Ez a viselkedésalapú online reklámokra is vonatkozik, ahol nagyobb csoportok adatait gyűjtik össze és ezek felhasználása nem mindig követhető. Az EU erősítené az adatokhoz való hozzáféréshez, kijavításához és törléséhez fűződő jog gyakorlását.
Vizsgálja a közösség az adatvédelmi szankciók szigorítását és az adatvédelmi biztosok hatáskörének növelését, például azt, hogy a biztosok az EU teljes területén rendelkezzenek bírságolási hatáskörrel. Emellett egységesítenék a harmadik országhoz köthető adatvédelmi jogsértések megítélését, mivel jelenleg nagyok az eltérések a tagállamok között.
A jogalkotási folyamat már most csúszásban van, ennek ellenére a jövő év folyamán megszülethet a megújult adatvédelmi szabályrendszer. Az EU pedig az irányelven felül akár rendeleteket is alkothat, amelyek a nemzeti jogokba átültetve közvetlen és azonnali változást hozhatnak az online adatkezelés terén – mondta el kérdésünk az adatvédelmi biztos.
Jóri András szerint az, hogy az adatokat az interneten kezelik, akár egyszerűsítheti is a helyzetet, hiszen a weben keresztül gyorsan és egyszerűen a felhasználók rendelkezésére bocsáthatóak a velük kapcsolatos adatok. Igaz persze, hogy a korlátlan terjesztési lehetőségek miatt a visszaélések sokszor nehezen felderíthetőek és gondot jelenthet az úgy nevezett „felejtéshez való jog” érvényesítése. Ez azt jelenti, hogy a netező kérésére elvileg teljesen törölni kell a vele kapcsolatos adatokat a netről.
A viselkedés alapú reklámmal kapcsolatban Jóri András hangsúlyozta, hogy nem szabad eltúlozni a magánszféra védelmét. Ha egy portál anonim azonosítók segítségével vizsgálja, hova kattintanak a látogatók, és ebből a felhasználónak nem származik kára, akkor nem merül fel adatvédelmi aggály, a „sütikkel” történő követés önmagában nem problematikus.
Ma a magyar felhasználók számát tekintve a Facebook a legnépszerűbb közösségi portál, jelenleg több mint 2 millió 380 ezren rendelkeznek profillal az oldalon, amelynek üzemeltetője az Egyesült Államokban van bejegyezve. Az ombudsman szerint azonban nem jelent elháríthatatlan akadályt, hogy az EU ebben az esetben nem rendelkezik közvetlen jogérvényesítési eszközzel.
Mint mondja, Európa elég jelentős piac ahhoz, hogy egységes fellépéssel véghez vihessék az adatvédelmi módosításokat. A biztos pedig ennél is továbbmegy; szeretné elérni, hogy a Facebook alkalmazkodjon a nemzeti adatvédelmi szabályokhoz és magyarul tájékoztassa a felhasználókat az adatkezeléssel kapcsolatos tudnivalókról. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések megkezdődtek és az ombudsman hivatala január végén konferenciát szervez, amelyen a Facebook és a Google képviselője is jelen lesz.
A Facebook és az adatvédelem
Az adatvédelmi ügyek jelentik a Facebook Achilles sarkát – véli Sunil Gupta, a Harvard Business professzora. A világszerte 500 millió felhasználóval rendelkező portál jelenleg is tárgyal Washingtonban az adatkezelési kérdésekről, miután mind hírközlést felügyeli FTC, mind a Kereskedelmi Minisztérium fontolgatja a szigorúbb adatvédelem bevezetését.Az FTC javaslatot tett a „ne kövess” opció bevezetésére, ami lehetővé tenné, hogy a felhasználók megtiltsák a cégeknek az online viselkedésük megfigyelését. Ez érzékenyen érintheti többek között a Facebookot is, hiszen a portál áprilisban azzal okozott felháborodást, hogy felhasználóinak adatait automatikusan átcsatornázta három portálhoz, amelyek azután az így megkapott profilok alapján kínálták a termékeiket. A kifogások hatására májusban a Facebook egyszerűbb adatkezelést vezetett be és csökkentette a nyilvánosan elérhető információk mennyiségét. Októberben pedig már maga a portál zárt ki fél évre számtalan felhasználót, akik harmadik félnek továbbítottak adatokat, megsértve ezzel a Facebook szabályzatát.
A portál egyébként a közelmúltig elrejtette a profilok végleges törlésének lehetőségét, olyannyira, hogy ezzel kapcsolatban számtalan cikk született, amely lépésről lépésre vezette végig a felhasználókat. Azóta változott a helyzet és a profil deaktiválása menüpontban is megtalálható a teljes törlés lehetősége.
Az FTC javaslatot tett a „ne kövess” opció bevezetésére, ami lehetővé tenné, hogy a felhasználók megtiltsák a cégeknek az online viselkedésük megfigyelését. Ez érzékenyen érintheti többek között a Facebookot is, hiszen a portál áprilisban azzal okozott felháborodást, hogy felhasználóinak adatait automatikusan átcsatornázta három portálhoz, amelyek azután az így megkapott profilok alapján kínálták a termékeiket. A kifogások hatására májusban a Facebook egyszerűbb adatkezelést vezetett be és csökkentette a nyilvánosan elérhető információk mennyiségét. Októberben pedig már maga a portál zárt ki fél évre számtalan felhasználót, akik harmadik félnek továbbítottak adatokat, megsértve ezzel a Facebook szabályzatát.
A portál egyébként a közelmúltig elrejtette a profilok végleges törlésének lehetőségét, olyannyira, hogy ezzel kapcsolatban számtalan cikk született, amely lépésről lépésre vezette végig a felhasználókat. Azóta változott a helyzet és a profil deaktiválása menüpontban is megtalálható a teljes törlés lehetősége. Van hova fejlődni az EU-ban Jóri András szerint az uniós adatvédelmi biztosok együttműködését még csiszolni kell, ezt mutatja a Google Street View példája is. A keresőóriás a programhoz kamerával felszerelt autók segítségével készített felvételeket számtalan európai városban. A mozgó kamerák sok személyes adatot is rögzítettek, több országban kiváltva ezzel a jogvédők felháborodását. Utóbb kiderült, hogy a brit utcákat járó autók egy része nem csak képeket, de a jelszóval nem védett wifi hálózatokon internetezők e-mailjeit és böngészési adatait is tárolta, „véletlenül”.
Az adatvédelmi hatóságok eltérően reagáltak az eseményekre: a legszigorúbb Németország előírta, hogy a Google-nak lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a felhasználók töröltessék magukat a képekről. Eddig 245 ezren éltek ezzel a jogukkal. A brit hatóságok pedig elérték, hogy a Google töröljön minden, a wifi hálózatokon megszerzett személyes adatot.
-->
