Kikapcsolás előtti termelők?

Legkésőbb ma adhatják be kérelmüket a Magyar Energia Hivatalhoz (MEH) azok a hőt és áramot is előállító, úgynevezett kapcsolt termelők, amelyek 2012. december 30-ig benn kívánnak maradni a kötelező áramátvételi és áramár-támogatási rendszerben (KÁT). Feltehetőleg minden érintett társaság beadja majd a kérelmét annak ellenére, hogy a támogatások jelentős csökkenésére kell felkészülniük. Az új szabályozás szerint ugyanis a tavaly december 12-einél már csak 15 százalékkal olcsóbb árakat alkalmazhatnak, sőt, egy törvénymódosító indítvány (VG, január 26.) pedig már erre az évre 25, 2012-re pedig 35 százalékos diszkontot várna el. Az érintett áramtermelők a támogatás jelentős megkurtítása miatt tevékenységük veszteségessé válásától és hőtermelésük leállásától tartanak, ami jelentős távhőáremeléssel fenyeget.

Összességében azonban még a szigorított feltételekkel is érdemesebb bent maradni a KÁT-rendszerben, mint vállalni a piaci megméretést. A KÁT-on belül ugyanis pillanatnyilag körülbelül kétszer olyan drágán lehet eladni az áramot, mint versenyfeltételek között. (A MEH ez évre 14,85 forintos kilowattóránkénti piaci árat kalkulált, a becsült átlagos támogatási ár viszont 29,41 forint lenne. 2010 elején még háromszoros volt az arány a GKI Energiakutató tanulmánya alapján.)

A KÁT-os áram nemcsak drága, de túl nagy hányadot is képvisel a hazai termelésben. 2003-as indulásakor mintegy 10 százalékos volt a részaránya, 2009-ben már körülbelül 20 százalékot tett ki a GKI adatai szerint. Részesedésének növekedésével zsugorodott árampiacunk versenypiaci szegmense, ahol ezért gyengült a verseny, annak árcsökkentő hatásával együtt. A kapcsolt termelőket – közvetve tehát a távhőtermelést is – 2009-ben 72 milliárd forinttal támogatták az áramfelhasználók, 2010-ben 66 milliárddal.

A rendszer fenntartásának hátrányai miatt a korábbi szabályozás szerint 2010. december 31-én meg kellett volna szűnnie a kötelező áramátvételnek és vele az ártámogatásnak is. E határidőre mégsem tudott piacképessé válni a KÁT-ból kiszoruló termelők többsége, mert – állításuk szerint – jórészt csak a versenypiacinál sokkal drágább, hosszú távú szerződés keretében érkező importgázhoz fértek hozzá. Erre tekintettel a szabályozás tavaly úgy módosult, hogy az adott feltételeknek megfelelő termelők tovább, akár 2015-ig is a rendszerben maradhatnak. E lehetőséggel majdnem az összes kapcsolt termelő szeretett volna élni, de a 149 ajánlattevő közül végül 85-en élvezhetik a KÁT-ot további egy-öt évig a MEH határozata alapján.

Így viszont nem hárult el a távhőáremelés veszélye sok településen, mert a számos fűtőmű is a támogatási rendszeren kívül rekedt. Újabb módosítás következett tehát: Kósa Lajos és Schmidt Csaba fideszes képviselők múlt év végi indítványa nyomán két év haladékot kapott az egész áramár-támogatási rendszer. Eszerint bent maradhatnak azon kevesek is, akik tavaly nem is kérték a MEH-től KÁT-tagságuk meghosszabbítását, azok is, akik kérték, de hiába, és azok is, amelyek sikerrel kérték. Feltéve, ha megfelelnek a máig benyújtandó pályázat feltételeinek, és elfogadják a korábbinál szigorúbb kritériumokat is. Tíz napja azonban követ dobott a vízbe a szintén fideszes Lázár János, aki azt javasolta, legyen a KÁT-rendszer tagjaitól elvárt árcsökkentés az eredetileg meghatározottnál sokkal nagyobb.

Mégis szokatlan – bár nem szabályellenes –, hogy országgyűlési képviselők szigorúan szakmainak számító területen nyújtsanak be módosító indítványt. Ezzel most három képviselő is ki tudta kerülni a szokásos szakmai és civil egyeztetéseket, amelyeken egyébként a MEH által előkészített és a szakminiszter által benyújtott indítványoknak kell megméretniük magukat. Érdekes még, hogy miközben a Kósa–Schmidt páros mögött alacsonyabb távhőárakat akaró lobbi állt, nehezen hihető, hogy más polgármesterek éppen magasabb árat szeretnének kijárni Lázár Jánoson keresztül. Aggályos, hogy sem a MEH, sem a szakállamtitkár nem tudott a Lázár-javaslatról, s elgondolkodtató, hogy a fejlesztési miniszter nem határolódott el tőle.

Mégis szokatlan – bár nem szabályellenes –, hogy országgyűlési képviselők szigorúan szakmainak számító területen nyújtsanak be módosító indítványt. Ezzel most három képviselő is ki tudta kerülni a szokásos szakmai és civil egyeztetéseket, amelyeken egyébként a MEH által előkészített és a szakminiszter által benyújtott indítványoknak kell megméretniük magukat. Érdekes még, hogy miközben a Kósa–Schmidt páros mögött alacsonyabb távhőárakat akaró lobbi állt, nehezen hihető, hogy más polgármesterek éppen magasabb árat szeretnének kijárni Lázár Jánoson keresztül. Aggályos, hogy sem a MEH, sem a szakállamtitkár nem tudott a Lázár-javaslatról, s elgondolkodtató, hogy a fejlesztési miniszter nem határolódott el tőle.

-->