Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely megúszta az amerikai szankciókat, miközben Bulgária és Románia kifuthat az időből

Az Egyesült Államok által Oroszország két legnagyobb olajvállalatára, a Lukoilra és a Rosznyeftyre kivetett szankciók kapcsán több uniós tagállam is mentességet kért, vagy fontolgatja annak kérelmezését, mivel ezek az országok gazdaságuk és energiaellátásuk szempontjából jelentős mértékben függnek a két cégek finomítóitól vagy olajszállítmányaitól.

Magyarország az első és jelenleg az egyetlen uniós tagállam, amely mentességet kapott az Egyesült Államoktól az orosz kőolaj és földgáz vásárlására, miután Orbán Viktor és Donald Trump megállapodtak erről Washingtonban. Ennek értelmében hazánk a Barátság és a Török Áramlat kőolaj- és földgázvezetékeken keresztül továbbra is importálhat orosz energiahordozókat az amerikai büntetőintézkedések megsértése nélkül.

Ez a mentesség része egy szélesebb megállapodásnak, amelyben Magyarország cserébe amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) importál és az amerikai nukleáris fűtőelemek behozatalát is fokozza. Németország is kért mentességet a Rosznyefty németországi finomítóira vonatkozóan, amelyek jelentős szerepet játszanak az ország üzemanyag-ellátásában. 

Európa legnagyobb gazdasága különleges helyzetben van a Rosznyefty németországi leányvállalatai miatt, amelyek az ország egyik legfontosabb finomítóját, a Schwedt finomítót működtetik. A német kormány átmeneti szankciómentességet kapott Washingtontól, amely legalább 2026 áprilisáig biztosítja a finomító zavartalan működését.

Friedrich Merz német kancellár a héten arról beszélt, hogy Berlin teljes mentességet szeretne elérni, jelenleg folynak a tárgyalások a hosszabb távú megoldásról. A német vezetés alternatív megoldásokat is mérlegel, így felmerült a finomító államosítása. Ehhez fontos hozzátenni, hogy a Rosznyefty németországi eszközeit a német kormány a szövetségi energiaszabályozó hatóság felügyelete alá helyezte 2022 szeptemberében.

Bulgária és Románia kifuthat az időből

Bulgária és Románia is sürgeti az amerikai szankciók alóli mentesség elérését. A két ország energiaellátása erősen függ a Lukoil által üzemeltetett üzemektől: a romániai Ploiesti finomító (Petrotel-Lukoil) az ország üzemanyagának 20-30 százalékát biztosítja, míg a Lukoil Neftohim Burgaszban lévő finomítója Bulgária belső piacának 70-80 százalékát látja el.

A két ország diplomáciai offenzívát indított, de azt nem tudni, hogy hol tartanak a tárgyalások. Bukarest és Szófia a finomítók stratégiai fontosságát hangsúlyozza: a létesítmények leállása azonnali üzemanyaghiányt okozna, ami súlyos válsághoz vezetne, akár utcai harcokhoz, miközben a romániai NATO-bázisok miatt a nyugati katonai szövetség érdekeit is sértené.

A két balkáni államban szintén felmerült az államosítás ötlete. Mindenesetre a szankciók november 21-én hatályba lépnek, s Bulgáriának és Románinak sietnie kell, ha szeretnék megakadályozni a drasztikus áremelkedést és az ezzel járó politikai káoszt.

A többi uniós tagállam, például Görögország, nem kérte hivatalosan a mentességet, és nem is jelentették, hogy ilyen tárgyalásokat folytatnának az Egyesült Államokkal az említett olajcégek szankciói alól. Azt sem tudni, hogy Szlovákia kért-e hasonló mentességet.