Nem lesz elég két új blokk Paksra

Stratégia. Az ország készülő, 2030-ig szóló energiastratégiájának része lesz a négy meglévő paksi atomerőművi blokk élettartamának a meghosszabbítása és két új egység építése is. Mivel azonban 2030 és 2040 között végleg lejár a már meghoszszabbított élettartamú nukleáris áramtermelő egységek használhatósága, akkortól az új 5. és 6. blokk már nem többletenergiát ad, hanem csak a kieső blokkokat pótolja. Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára szerint ezért már most el kell kezdeni gondolkodni a folytatáson. Nem kizárt, hogy 2015 körül további paksi egységek építése kerül be az energiastratégiába.
„Az ország számára a paksi élettartam-hosszabbításnak és a nukleáris kapacitások bővítésének nincs alternatívája” – jelentette ki az MTA-ban tartott konferencián. Indoklásként az energiastratégia megállapításaiból idézett. E szerint az országnak fogyatkozó népesség mellett növekvő energiaigény kielégítésére kell felkészülnie. Eközben az energiafelhasználás globálisan is nő – ebben India és Kína gazdasága jár az élen –, a fosszilis energiahordozók hozzáférhetősége viszont csökken, áruk tehát nő. A klímapolitika elvárásai várhatóan szigorodnak, a megújuló alapú – egyébként a magyarországi szabályozásban is támogatott – előállításnak pedig jelentős korlátai vannak. Sok ország mellett Magyarországnak az előbbiek mellett ellátásbiztonsági megfontolásból is teljesen újra kell gondolnia energiaellátását. „Növelni kell tehát az atomerőművek súlyát az áramellátásban, és lépni szükséges a nukleáris alapú elektrolízissel történő hidrogén-előállítás érdekében is, ezzel teljesíteni tudnánk a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó terveinket is” – jelentette ki.
Számos problémát felvet azonban az atomenergia hazai hasznosításának növelése. Gadó János, a KFKI Atomenergiai Kutatóintézetének igazgatója a nukleáris hulladékok hosszú távú kezelésének a megoldatlanságáról beszélt. Fontos a fűtőelemciklus modernizálása, de meg kellene fogalmazni az ország nukleárishulladék-tárolási stratégiáját is.

Nincs elég pénz
Aszódi Attila, az MTA energetikai bizottságának elnöke szerint a háromnegyed éve állami finanszírozás nélkül működő hazai atomipar kutatásai és fejlesztései számára az a fő kérdés, hogy lesz-e pénz a fejlesztésekre. Rónaky József, a hazai nukleáris biztonságért felelős OAH főigazgatója elmondta, hogy a hivatalra rótt feladatok költségeinek az állam csak az egy százalékát állja, a többi pénz az OAH-díjbevételekből származik. BHL