A Világgazdaság által megkérdezett társaságok vagy kitértek az árrésük alakulására vonatkozó kérdés elől, vagy kijelentették, hogy nem nyertek, nem is nyerhettek az üzemanyag-dráguláson. „Mivel a nagykereskedelmi árak változását követik a kiskereskedelmiek, társaságunknak a kiskereskedelmi árak emelkedése nem jár árrésnövekedéssel, hiszen a nagykereskedelmi árak emelkedésével beszerzési költségeink is nőnek” – magyarázta például Nagy István, az Agip Hungária töltőállomás hálózati igazgatója. A Shellnél ehhez hozzátették, hogy emiatt a közel 10 százalékos iparági volumen-visszaesés a kiskereskedelmi bevételek csökkenését is jelentette.
Az OMV óvatosabb volt: az árrésére vonatkozó kérdésünkre csak az üzemanyagárat meghatározó tényezőket sorolta fel, s ugyanez volt a válasz arra is, tudná-e árrése terhére csökkenteni az árait. Ez utóbbiról a Shellnél annyival tudtunk meg többet, hogy mivel az üzemanyag-piaci árakat és az eladott mennyiségeket főként az adott mikrokörnyezetben lévő kereslet s a piaci verseny befolyásolja, a társaság e szerint igyekszik optimalizálni a tevékenységét. A legkonkrétabb választ megint csak az Agiptól kaptuk. E szerint „sajnos a hazai üzemanyag kiskereskedelmi árrése az EU-tagországokban az egyik legkisebb, egyszerűen nincs olyan tartalék az árképzésben, amelynek a terhére – szembemenve a folyamatosan növekvő beszerzési költségekkel – csökkenteni lehetne a kiskereskedelmi árakat. Mivel a kiskereskedelmi árrés nem százalékos mértékegységben van meghatározva, a marzs nem nő az árak változásával. Az Agip számára is a minél alacsonyabb üzemanyagárak lennének kedvezők”.
Ám ha maguknak az üzemanyag-kiskereskedőknek se jó ez a nagy drágulás, és a piacuk is folyamatosan szűkül, nem kell-e hozzáigazítaniuk az értékesítési stratégiájukat az új helyzethez? „Nem beszélnék a piac folyamatos szűküléséről annak ellenére sem, hogy tavaly kétségkívül markánsan zsugorodott. Várakozásaink szerint a válság enyhülésével és a hazai gazdaság fellendülésével 2011-ben a hazai kiskereskedelmi felhasználás nőni fog, kedvezőtlen esetben stagnál” – válaszolt Nagy István. Az OMV esetleges stratégiamódosításáról nem tudtunk meg semmit, mert „az OMV nem tehet az üzemanyagárakra vagy a piac alakulására vonatkozó előrejelzéseket”. A Shell viszont felfedte, hogy a magas üzemanyagárak miatt a hozzáadott értékű szolgáltatásokra és a törzsvásárlói programra kell összpontosítania.
Minden megkérdezett társaság saját forgalmi adatai is egybeesnek azzal az országos (egyben térségi) tendenciával, mely szerint az üzemanyag-értékesítésen belül továbbra is nő a dízel aránya. Az OMV magyarázata szerint az elmúlt öt évben kibontakozott jelenség mögött az áll, hogy sok új gépjármű dízelmotorral működik. A Shell úgy véli, ez a trend hosszú távon is fennmarad.
Denis Ryupin, a Lukoil Magyarország ügyvezető igazgatója nemrég azt mondta lapunknak, hogy cége – mint a hazai üzemanyag-kiskereskedelem nem túl nagy szereplője – árképzését a trendek követése határozza meg. Az üzemanyagpiac szűkülésének hatását nem tekintette túl jelentősnek az igazgató. Annál inkább a válságadóét, amely miatt cége kiszáll az üzemanyag magyarországi nagykereskedelméből. Mivel e tevékenység az árbevételének közel 30 százalékát adta, s 2009-es árbevétele 91 milliárd forint volt, egy körülbelül 30 milliárdos piac várhatja az új eladókat. Mint megtudtuk, a Shellnél „látnak lehetőséget arra”, hogy a Lukoil volt vevőinek ajánlatokat dolgozzanak ki, Nagy Istvánnak nincs információja, hogy az Agip megszerzett-e volt lukoilos ügyfeleket, az OMV-nek pedig az „alapelvei közé tartozik, hogy nem kommentálja más társaságok üzleti tevékenységét és más cégekkel kötött szerződéseit”.
A Mol álláspontját lapzártánkig nem sikerült megismerni. E társaság a hazai üzemanyagpiac legjelentősebb nagykereskedője, hetente felülvizsgált nagykereskedelmi árai ezért erősen befolyásolják a kiskereskedelmi árakat. Mivel a társaság az üzemanyag-kiskereskedelemnek is a legnagyobb szereplője, riválisai gyakran jelzik, hogy a Mol árait követik.
A piac a 2009. júliusi áfa- és jövedékiadó-, s a 2010. januári jövedékiadó-emelés miatt zsugorodott, s mert a múlt év végén éppen olyankor nőttek a világpiaci árak, amikor a gazdasági helyzet kedvezőtlen volt, a munkanélküliség nagy, a lakossági jövedelem és a fogyasztás is csökkenő.
A szomszédos országok adóváltozásaitól és a valutaárfolyamok változásától függően néha erősödött az üzemanyag-turizmus is, és estek a tranzittankolások. Mindazonáltal a dízelkereslet 2010 második felében már csak 2 százalékkal csökkent az első félévi 12 százalék után.
A piac a 2009. júliusi áfa- és jövedékiadó-, s a 2010. januári jövedékiadó-emelés miatt zsugorodott, s mert a múlt év végén éppen olyankor nőttek a világpiaci árak, amikor a gazdasági helyzet kedvezőtlen volt, a munkanélküliség nagy, a lakossági jövedelem és a fogyasztás is csökkenő.
A szomszédos országok adóváltozásaitól és a valutaárfolyamok változásától függően néha erősödött az üzemanyag-turizmus is, és estek a tranzittankolások. Mindazonáltal a dízelkereslet 2010 második felében már csak 2 százalékkal csökkent az első félévi 12 százalék után.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.