Hogyan okozhat újabb világválságot az olajhelyzet?
A kaliforniai lap szerint az amerikai fogyasztók máris érzékelik a Közel-Keleten és Észak-Afrikában kitört zűrzavar következményeit, valahányszor a benzinkútnál üzemanyagot tankolnak. A nagyobb baj az, hogy a farmoktól kezdve a gyárakig, a vállalatok költségnövekedéssel kénytelenek szembesülni, miközben eleve óvatosak azt illetően, hogy vegyenek-e fel újabb alkalmazottakat vagy helyezzenek el nagy rendeléseket.
Az üzemanyag árának tartós emelkedése elemzők szerint olyan plusz terhet jelent, ami lassíthatja az Egyesült Államok máris lanyha gazdasági növekedését. Ha a nyersolaj drágulása tartósnak bizonyul, az negatív hatással lehet az élénkülésre - idézte a Los Angeles Times Jerry Nickelsburgot, a UCLA közgazdászát. "Amikor a benzin ára emelkedik, kevesebb pénz jut másra" - hangoztatta Bruce Bullock, a Maguire Energy Institute vezérigazgatója. A kaliforniai lap szerint máris áremelést valósítottak meg az amerikai szállítási vállalatok, a légitársaságok, és olyan gyárak, amelyek a gyártásnál olajat használnak fel
A líbiai helyzet hatására Németországban is emelkedtek az üzemanyagárak - jelenti az AFP. A benzin ára a tankállomásoknál átlag 1,50 euróra ment fel literenként, a gázolajé pedig 1,38 euróra. Németország olajigényének több mint 7 százalékát Líbiából szerzi be. A német szövetségi gazdasági miniszter szerint azonban az olajtartalékok elégségesek.
A tartalékok elégséges szintjéről máshogy vélekednek az európai elemzők, beleértve Sarkadi Szabó Kornélt, aki szerint hamarosan 400 forintot is elkérhetnek egy liter benzinért. Sarkadi Szabó Kornél szerint - ha így maradnak az olajárak – a hatásokat legelőször az üzemanyagok árában fogjuk érezni idehaza. Emlékeztetett: a MOL-nál heti felülvizsgálás van életben, egy hónap alatt nagyon könnyen elérheti a négyszáz forintot a benzin literenkénti ára.
Mint arról beszámoltunk, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) és Szaúd-Arábia ígéretet tett arra, hogy növelik a kínálatot azért, hogy fedezzék a kieséseket. Ez azonban nem enyhítette az olajpiacokon kialakult feszültséget. Az olajárak folyamatos emelkedése felnyomhatja az üzemanyagok és az élelmiszerek árát.
A Financial Times szerint eddig napi 350 ezer hordóval, azaz mintegy 22 százalékkal csökkent Líbia olajkitermelése. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése szerint az ország napi 1,6 millió hordót termel ki békeidőben, ez megfelel Görögország teljes napi olajigényének.
Az IEA vezetője azzal próbálta megnyugtatni a piacokat, hogy közölte: becslésük szerint a fölösleges kapacitások bevetésével napi 4 millió hordó olajhoz juthat a világ egy éven át.
Gregory MacDonald olajipari elemző szerint azonban a kijelentés figyelmen kívül hagy pár tényt. Ezek egyike, hogy a nem-OPEC tagországok, amelyek a teljes kitermelés 60 százalékát adják, eddig is maximális sebességgel dolgoztak, esetükben nincs lehetőség a kitermelés további növelésére. Az elemző felhívja a figyelmet arra, hogy az OPEC tagországok tekintetében mért tartaléknak csak az a kapacitás tekinthető, amelyet azonnal be lehet vetni, ez pedig jóval kisebb, mint amit a számok sejteni engednek. MacDonald számítása szerint az OPEC-készlet mindössze 57,5 napnyi olajat tartalmaz.
