Az önkormányzati tulajdonú távhőszolgáltató társaságok, közvetve tehát az önkormányzatok lehetnek a vesztesei annak, ha a távhő árára és szabályozására vonatkozó törvénymódosítást a február 15-én beadott formájában fogadná el az Országgyűlés a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (Matászsz) véleménye szerint. Aggályos például, hogy a hőár befagyasztása viszszamenőlegesen lenne érvényes, problémás, hogy az árelőkészítés a Magyar Energia Hivatalra (MEH) hárulna, az árhatóság pedig a miniszter lenne, és nem tartja a szövetség életszerűnek az évente egyszeri ármeghatározást sem. A kiemelt példákkal azt is szemléltették a tegnapi tájékoztatón, hogy a kormány által március 1-jén meghirdetett, egyébként támogatandó célok megvalósításakor nagyobb körültekintésre van szükség. Ezért a Matászsz felajánlotta szakmai tudását a döntés-előkészítőknek. „Kovács Pál államtitkárral március 8-án, Horváth Péterrel, a MEH elnökével pedig március 11-én találkozunk” – válaszolt lapunknak H. Szováti Miklós, a szövetség elnökségi tagja.
Az előbbi kifogásokra a Matászsznak máris megvan a válasza. Az árstopnak csak kihirdetése napjától és differenciáltan kellene életbe lépnie. A hőárak árhatóságai az önkormányzatok legyenek, a MEH-re csak árellenőrző szerep maradjon. Az évente egyszeri ármeghatározás csak gázárstop mellett képzelhető el, illetve – ez nem lévén életszerű – a távhőáraknak követniük kellene a gázárakat.
A távhőszabályozást a szövetség szerint a hővel kapcsolt, illetve a megújulóalapú energiatermelés támogatásával (KÁT) együtt csomagban kellene kezelni, hiszen sok fűtőmű tagja ennek a rendszernek. Többségük támogatások nélkül életképtelen, elsősorban a gáz magas beszerzési ára miatt. A Matászsz ezért reagált a KÁT január 21-i módosító indítványára is. Úgy látja, ha a támogatás idei, 15 százalékos csökkentése 25 százalékra nőne, a 2012-est pedig már 35 százalékosra, ahogyan az a javaslatban áll, akkor első körben a hőtermelők, majd a hőszolgáltatók lehetetlenülnének el. Éppen ezért egyelőre fenn kellene tartani a jelenlegi szabályozást, közben felgyorsítani a terület jogszabályalkotását, és újragondolni a hőtermelésben használt megújulóalapú energiatermelés támogatását.
Csonka Tibor, a szövetség alelnöke rámutatott, hogy tulajdonosi, technológiai, méretbeli és más okokból nagyon heterogén a hazai távhőszolgáltatás szerkezete. A lokális megoldásokra eltérően hatnak a környezeti tényezők is. Éppen ezért, ha országosan egységes tarifarendszert vezetnek be, akkor például az egyébként korszerű debreceni távhőszolgáltatás megtépázva, de átvészelné 2011-et, a hasonló rendszerű nyíregyházi távhő-szolgáltató viszont elvérezne, ahogy sok más mellett a kazincbarcikai is.
A KÁT szigorítása vonatkozna a biomassza-erőművekre is. Ugyanakkor az országban épült egyetlen új biomassza-tüzelésű erőmű most „múlik ki” az elhangzottak szerint, és azt sem lehet tudni, lesz-e valami a Debreceni Hőszolgáltató által előkészített, 13-14 milliárd forintba kerülő létesítményből, hiszen ez a konstrukció is csak KÁT-támogatással lenne életképes. A mostani bizonytalan helyzetben azonban sem a hitelezők, sem a befektetők nem tolonganak a projektért. Árt a biomassza-vállalkozásoknak az általuk felhasználható erdészeti alapanyag mennyiségének korlátozása is.
A zöldáram támogatása az idén nem változna, de 2012. január 1-jére a szakmai szövetségek bevonásával ki kell dolgozni a terület új támogatási rendszerét.
A zöldáram támogatása az idén nem változna, de 2012. január 1-jére a szakmai szövetségek bevonásával ki kell dolgozni a terület új támogatási rendszerét.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.