Budapestre jön a világ egyik legnagyobb távközlési cége, a svéd Ericsson elnök-vezérigazgatója. Hans Vestberg a tervek szerint ma jelenti be, hogy a következő hónapokban további 150 fővel bővítik a magyarországi kutató-fejlesztő bázis létszámát.
Az összességében több mint 1400 főt foglalkoztató Ericsson Magyarország tevékenysége három pilléren nyugszik. A hazai cég a legnagyobb infokommunikációs kutatással, szoftver- és hardverfejlesztéssel foglalkozó vállalat az országban. A k+f tevékenység mellett mobilhálózatok infrastruktúra-szállítója. A harmadik pillér a globális szolgáltatóközpont, ahol a magyarországi mérnökök a világ számos országában vesznek részt a távközlő rendszerek fejlesztésében, a különböző rendszerek integrációjában és támogatásában.
A mostani létszámnövelés lehetőségét már tavaly ősszel jelezte lapunknak adott interjújában Roland Nordgren, az Ericsson magyarországi vezérigazgatója, aki egyben a konszern közép-európai régiójának is vezetője, valamint Sinisa Krajnovic, a k+f részleg igazgatója. A kutatórészleg létszáma akkor lépte át a mérföldkőnek számító ezer főt.
A betöltendő állásokkal kapcsolatban akkoriban úgy nyilatkoztak lapunknak, hogy az Ericsson e téren egyelőre nem tapasztal mérnökhiányt, mint azt hallani más fejlesztőcégektől. Szerinte azonban annak a titka, hogy mindig van elegendő jelentkező a meghirdetett állásokra, a vállalatnak az egyetemekkel kialakított szoros kapcsolatában rejlik. Az ott oktatók és tanulók folyamatosan „képben vannak” arról, melyek a „forró témák” az Ericssonnál, merre tart a cég a fejlesztésekben.
A távközlési berendezések piacán egyébként a régi szereplők – így az Ericsson is – kettős kihívás előtt állnak manapság. A vállalatoknak egyfelől szembesülniük kell azzal, hogy egyre agresszívebben törnek előre a távol-keleti versenytársak, másfelől maguk a megrendelő telekom cégek mind többet spórolnak a fejlesztéseken. Ezek a fejlemények mindinkább jellemzők a magyarországi piacra is, ahol a távközlési szolgáltatókat tavaly óta extra adóterhek is sújtják. Úgy tűnik azonban, hogy ezek összességében egyelőre nem befolyásolják negatív irányban a svéd konszern magyarországi jelenlétét. Roland Nordgren szerint a legtöbb feladat – legyen szó a kutatás-fejlesztésről vagy a mérnöki szolgáltatóközpontról – egyike sem Magyarország-specifikus, hanem globális munka.
Ami pedig a visszafogott költéseket illeti, ezekkel már 2008 óta szembesül az iparág. Ugyanakkor már vannak a világnak olyan területei – Észak-Amerika, Kína és India –, ahol ismét felfelé mozdul a piac. Magyarországon is elindult a fellendülés, a szolgáltatók készülnek a hálózatok korszerűsítésére.
Egyre kevesebb a jól képzett mérnök
Továbbra is a műszaki szakemberek hiányával küszködik a hazai elektronikai ipar. Ez közvetlen kihatással van a magyar gazdaság teljesítményére, mivel az iparág – 5,3 százalékkal – a bruttó hazai termék (GDP) legnagyobb egyedi hozzájárulója. A szakemberhiány egyik fő oka, hogy már nem divatos a műszaki pálya, a felsőoktatásban tanulók kevesebb mint 10 százaléka vesz részt ilyen jellegű képzésben – mondta Gacsal József, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elektronikai tagozatának alelnöke.Ugyanez az OECD-országok átlagában 25, Kínában 40 százalék. A szakmai szervezet az oktatási rendszer átfogó reformját sürgeti. a közoktatásban a jelenleginél vonzóbb formában kellene tanítani a műszaki tárgyakat. Fontos az angol nyelv is, mivel a szakmai anyagok jelentős része ezen érhető el.
A felsőoktatásban pedig a hallgatói szám csökkenését nem fűnyíróelven kellene végrehajtani, hanem az arányokat billenteni a műszaki képzés felé. Az oktatói körben pedig előnyben kellene részesíteni az ipari tapasztalattal rendelkezőket. Az oktatás speciális területe a felnőtt-továbbképzés, ahol az IVSZ szerint a befektetők számára is versenyképes megoldást jelenthet az inkubátorházként is működő elektronikai szakértői központok létrehozatala. Ebben az államnak részben finanszírozói, részben szervezői szerepet szánnának.
A finanszírozásra a központok indulásához lenne szükség, ezt fokozatosan váltaná fel a piaci modell.
A felsorolt problémák megoldására a kormányt és az egyetemeket bevonva létrejött az Elektronikai Kerekasztal, amely ma tartja első megbeszélését – tette hozzá Gacsal József.
Ugyanez az OECD-országok átlagában 25, Kínában 40 százalék. A szakmai szervezet az oktatási rendszer átfogó reformját sürgeti. a közoktatásban a jelenleginél vonzóbb formában kellene tanítani a műszaki tárgyakat. Fontos az angol nyelv is, mivel a szakmai anyagok jelentős része ezen érhető el.
A felsőoktatásban pedig a hallgatói szám csökkenését nem fűnyíróelven kellene végrehajtani, hanem az arányokat billenteni a műszaki képzés felé. Az oktatói körben pedig előnyben kellene részesíteni az ipari tapasztalattal rendelkezőket. Az oktatás speciális területe a felnőtt-továbbképzés, ahol az IVSZ szerint a befektetők számára is versenyképes megoldást jelenthet az inkubátorházként is működő elektronikai szakértői központok létrehozatala. Ebben az államnak részben finanszírozói, részben szervezői szerepet szánnának.
A finanszírozásra a központok indulásához lenne szükség, ezt fokozatosan váltaná fel a piaci modell.
A felsorolt problémák megoldására a kormányt és az egyetemeket bevonva létrejött az Elektronikai Kerekasztal, amely ma tartja első megbeszélését – tette hozzá Gacsal József. -->
