Megindultak az egyeztetések a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM) a villamos energia kötelező átvételi (KÁT) rendszerének átalakításáról a szakmai és civilszervezetek, iparági szereplők képviselőivel. A jelenlegi KÁT július 1-jén megszűnik, a helyét átvevő szisztéma pedig a hasznos hőtermelés felhasználására ösztönzi majd a társaságokat.
Az új hőoldali támogatási rendszer az Európai Bizottság jóváhagyását követően előreláthatólag az új fűtési idény kezdetén, azaz 2011. október 15-én lép hatályba. „Szükség lehet azonban egy B tervre is, ha netán Brüsszel nem adja áldását a tervre. Arra is fel kell készülni, hogy az uniós illetékesek kihasználják a rendelkezésükre álló, hat hónapos elbírálási időszakot, mert akkor csúszik az Európában jórészt példa nélküli rendszer bevezetése” – mondta lapunknak Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke. Tájékoztatása szerint a szerdai egyeztetés szakmai résztvevői kicsit több részletet szerettek volna megtudni a minisztérium terveiről, ám kedvező, hogy e részletekhez épp a szakmai érdekképviseletektől kértek javaslatot a tárca illetékesei.
Újdonság, hogy az áramár-támogatásból kiszoruló, legfeljebb 50 megawatt kapacitású erőművek áramát az MVM-nek továbbra is át kell vennie – piaci áron. Igaz, a piaci árak nyomottak, miközben az áramtermeléshez használt gáz drágul.
A nagy kapacitású biomaszsza-üzemű erőművek kiszorulnak a rendszerből, míg a kisebbektől nagyobb hatékonyságot vár el a szabályozás tervezete. A tisztán megújulóalapú áramtermelést továbbra is támogatja az állam.
A támogatási rendszer átalakulása és az a tény, hogy az új szisztéma sok eleme még nem ismert, egy azon tényezők közül, amelyek elbizonytalanítják a hazai energiaipar befektetőit. További nehézség a Robin Hood-adó után tavaly bevezetett válságadó, de a hatósági energiaár alkalmazása is. „Az energiaipart 10-15 éves tervezési modellek, költséges beruházások, engedélyköteles és hatóságilag ellenőrzött tevékenység jellemzik, márpedig ezek tervezéséhez elengedhetetlen, hogy az adott társaságok stabil lábakon álljanak” – jelentette ki a BDO Magyarország Tanácsadó Kft. partnere és pénzügyi tanácsadási igazgatója, Rajné Adamecz Ildikó egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. Mivel az energiatársaságok többsége éves szerződéssel dolgozik, rövid távon is átlátható környezetre van szükségük.
A hazai energiapiac egyik fő kérdése, hogy milyen új egységekkel pótolja majd a szakma a támogatásmódosítások miatt a piacról kiszoruló, illetve az elöregedett és bezárásra ítélt létesítményeket. (Az amerikai hátterű AES Borsodi Energetikai Kft. kedden közölte, felfüggeszti a széntüzelésű tiszapalkonyai és a biomassza-üzemű berentei erőműve működését.)
Igaz, e téren a kormány álláspontja ismert: a nagy, „erdőfaló” létesítmények helyett a sok, kis kapacitású, egy-egy település ellátására alkalmas, biomassza- és biogáz-tüzelésű berendezések létesítését kívánja támogatni. Újabb atomerőművi blokkok építése az igazgatónő szerint sem kerülhető meg.
Egyre több a bekebelezés
Világszerte fellendülőben vannak az energetikai piaci üzletek a PricewaterhouseCoopers legújabb elemzése szerint. A terület hazai szegmensét is élénkíthetik a küszöbönálló kormányzati intézkedések, bár a piacot egyelőre az instabil szabályozási háttér és a finanszírozás hiánya jellemzi. A legnagyobb hazai tranzakciók az MVM-hez és a Molhoz köthetők.Az MVM 2009-ben megvette a Hungarowindet, a Mol pedig 2009 és 2010 során többségi tulajdont szerzett a horvátországi INA-ban. A globális áram- és földgázágazati üzletek összértéke tavaly 19 százalékkal, 116 milliárd dollárra nőtt, de még nem érte el a 2005–08 közötti szintet.
A hálózatüzemeltető és a független áramtermelők is erősítenek a fejlődő piacokon, fokozottan érdeklődnek az infrastruktúra-eszközök iránt, és Kína is egyre nagyobb aktivitást mutat. Európában fúzióra készül az IP és a GdF Suez, de bővítési terveket fontolgat az E.On is.
Az MVM 2009-ben megvette a Hungarowindet, a Mol pedig 2009 és 2010 során többségi tulajdont szerzett a horvátországi INA-ban. A globális áram- és földgázágazati üzletek összértéke tavaly 19 százalékkal, 116 milliárd dollárra nőtt, de még nem érte el a 2005–08 közötti szintet.
A hálózatüzemeltető és a független áramtermelők is erősítenek a fejlődő piacokon, fokozottan érdeklődnek az infrastruktúra-eszközök iránt, és Kína is egyre nagyobb aktivitást mutat. Európában fúzióra készül az IP és a GdF Suez, de bővítési terveket fontolgat az E.On is. -->
