Itt akar maradni a Holcim
Az idén sem számít az építőipari megrendelések bővülésére az elmúlt évet súlyos veszteséggel záró Holcim. A szűkülő piaci lehetőségek ellenére a társaság nem kívánja feladni magyarországi piaci pozícióit.
Drámaian zuhant az utóbbi időben Magyarországon a cementfelhasználás – a lakosságszámhoz viszonyítva évente 3,5-4 millió tonna eladása lenne ideális, ezzel szemben tavaly mindössze 2,5 millió tonna fogyott – érzékelteti az építőanyag-ipar jelenlegi helyzetét Richard Skene, a szakma egyik meghatározó hazai cége, a Holcim Hungária Zrt. elnök-igazgatója. Az utóbbi negyven évben mindössze kétszer fordult elő – utoljára 1993-ban – hasonlóan alacsony szintű cementértékesítés. Ezen a téren a kelet-közép-európai régióban mi teljesítettünk a leggyengébben. A környező országokban az egy főre eső átlagos cementfogyasztás 400-450 kilogramm.
A hazai értékesítési nehézségeket hűen tükrözik a cég gazdasági eredményei: árbevétele több mint 5 milliárddal csökkent, 23,8 milliárd forintra. A 2009-es viszonylag szolid, 690 milliós vesztesége pedig 2,25 milliárdos mínuszig süllyedt. Ezzel szemben 2008-ban még 3,5 milliárd forintos adózott eredményt mutatott fel a társaság, amely virágkorában több mint negyven betonüzemmel volt jelen Magyarországon, de mára ezek száma 23-ra apadt. A dolgozóké pedig időközben 650-ről 540-re csökkent. Főként azokban a régiókban zártak be betonüzemeket, ahol szinte megszűnt az építőanyagok iránti kereslet. Néhány fontosabbat azonban minimális létszámmal üzemképes állapotban tartanak.
A cégvezető fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az elbocsátásokra speciális szociális csomagot dolgoztak ki az üzemi tanácsokkal és a szakszervezetekkel közösen, így a távozók a törvény által garantáltnál kedvezőbb feltételekkel búcsúzhattak.
A vállalat profiljai közül csak a kavicsbányászatnak sikerült bővülnie: 2008-hoz képes több mint duplájára nőtt az eladott mennyiség, nem utolsósorban a tavaly már egy teljes évet maga mögött tudó új, korszerűen felszerelt bányának köszönhetően.
A társaság a cementtermelésben – saját becslése szerint – Magyarországon a második legnagyobb piaci szereplő (a Duna–Dráva Cement Kft. mögött), s a beton-előállításban is jelentős tényező. A sokszereplős kavicsbányászatban négyszázalékos résztvevő, ám itt a piacvezetőnek is mindössze 15 százaléka van.
A Holcim az idén sem számít arra, hogy Magyarországon elindul az építőipari ágazat megerősödése, erre egyáltalán nem utalnak az első néhány hónap tapasztalatai. Megrendelésük kevés, de kitartóan pályáznak a most induló beruházásokra. Egyebek között a szentgotthárdi és a győri autógyár-fejlesztésben vennének részt, de látnak fantáziát az M0-s sztráda bővítésében és a metróépítésben, valamint a debreceni stadionberuházásban is. Részt vesznek kisebb-nagyobb elkerülő utak építésében is, ám van olyan helyszín, ahová már tavaly odaszállították a mobil betonkeverőt, de a munka még mindig nem indult meg.
Richard Skene várakozásai szerint az idén tovább bővülnek az exportlehetőségek, főleg a szulfátálló cement eladásához fűz nagy reményeket. Főként Ausztria vásárol ebből a speciális anyagból nagy volumenben. Keresik a többi termék piacát is, de az igazgató szerint bizonyos fokig korlátozza a mozgásteret, hogy Ukrajna kivételével minden szomszédos országban van Holcim-gyár, s ezek a legtöbb termék esetében versenytársaik a magyar cégnek.
A nehézségek ellenére nem kíván a Holcim eltávozni Magyarországról, sőt Richard Skene megfogalmazása szerint „kifejezetten maradni akarnak”. Jó piaci pozíciókat sikerült kiépíteniük, ezt nem szabad feladni. Egyedül a miskolci gyár sorsa bizonytalan, itt a folyamatban lévő per miatt fontolgatják, hogy – legvégső esetben – a termelést átteszik Szlovákiába.
A per – kockán forog a miskolci cementgyár sorsa
A miskolci cementgyár tulajdoni viszonyai körül immár több mint másfél évtizede húzódik a per a Holcim és a Magyar Cement Kft. között. A meglehetősen bonyolult jogvitában végül a Legfelsőbb Bíróság (LB) döntött tavaly novemberben, mégpedig úgy, hogy a cementgyár földterülete és az épületek egy része a Magyar Cement tulajdonát képezi, míg a többi ingatlan, illetve a gyártóberendezések, a bányászati jog a Holciméi. Az LB határozatát követően gyakorlatilag leállt a gyárban a termelés, azóta tárgyalásokkal s mediátor bevonásával igyekeznek a továbbra is vitatott kérdéseket megoldani, hogy a munka jogszerűen folytatódhasson. Egyebek között a Holcim 20 milliárd forintot ajánlott a zavartalan működéséhez szükséges terület megvásárlására és a két fél között zajló perek végleges lezárására, de ezt a Magyar Cement – a cégtől kapott írásos tájékoztató szerint – „az ajánlattevő illetékességének hiányában komolytalannak minősítette és elutasította”. Az egyezséget mostanáig sem sikerült létrehozni.A gyár megtartása határozott szándéka a Holcimnak, mely a fejlesztésre 16 milliárd forintot fordított az elmúlt 16 év alatt. Az üzem 150 embernek ad munkát, s több száz alvállalkozónak nyújt megélhetést. Jelenleg csökkentett üzemmódban működnek, a félkész termékek feldolgozása folyik. A dolgozók megkapják az alapfizetésüket, a műszakpótléktól viszont elesnek. Mindez havi 200 milliós kiadást jelent a cégnek.
A gyár megtartása határozott szándéka a Holcimnak, mely a fejlesztésre 16 milliárd forintot fordított az elmúlt 16 év alatt. Az üzem 150 embernek ad munkát, s több száz alvállalkozónak nyújt megélhetést. Jelenleg csökkentett üzemmódban működnek, a félkész termékek feldolgozása folyik. A dolgozók megkapják az alapfizetésüket, a műszakpótléktól viszont elesnek. Mindez havi 200 milliós kiadást jelent a cégnek. Holcim-üzemek (Magyarországon) - 2 cementgyár (Lábatlan, Miskolc)
- 23 betonüzem
- 3 kavicsbánya-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.