A határidő kitolására azért volt szükség, hogy ezzel időt nyerjenek ahhoz, hogy megmentsék a megállapodást, amelynek alapján a BP és a Rosznyeft az Északi-sark térségében folytatnak olajkitermelést. Az orosz-brit TNK-BP vegyesvállalat orosz részvényesei kezdettől támadták az üzletet, mondván: a BP-nek nem volt joga az orosz partner nélkül dönteni a Rosznyefttel kötendő szerződésről.
Jelenleg az orosz részvényeseket tömörítő AAR és a BP kölcsönösen perelik egymást az ügy kapcsán. Az AAR szerint a TNK-BP csak akkor kezdhet oroszországi projektbe, ha ahhoz elnyeri az AAR támogatását. A brit BP választott bíróság előtt szeretné folytatni az eljárást és mielőbb lezárni a kérdést. A határidő még a mostani hosszabbítás után is szorítja a cégeket, hiszen május 16-ig kell megvalósítani a 16 milliárd dollár értékű részvénycserét. A BP tulajdonában lévő olajmezők terület szerinti összevetésében Oroszország a második helyet foglalja el az Egyesült Államok mögött – írja a The Wall Street Journal.
A kitermelés vélhetően csak egy évtized múlva kezdődhet meg a mezőn, ráadásul a BP-nek meg kell győznie az orosz kormányt arról, hogy átadja a terület teljes irányítási jogát. Mindez igen kockázatossá teszi a bizonytalan lábakon álló üzletet, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy az AAR kivásárlásához a piaci érték szerint mintegy 35 milliárd dollárra lenne szükség, miközben a BP ez évben várhatóan csak 10 milliárd dollárnyi készpénz felett rendelkezhet.
Az orosz olajmezők kiaknázására kötött üzletek jelentősége ugyanakkor hatalmas, hiszen Szibéria rendkívül gazdag természeti kincsekben. Nyugat-Szibériában például több mint 2 millió négyzetkilométernyi területen Oroszország olaj- és gáztartalékainak több mint a fele található. Az olajmezők az Ob folyó mentén terülnek el, a gázmezők az északi régióban találhatóak.
Noha Nyugat-Szibériában már kitermeltek több mint 7 milliárd tonna olajat és 8 trillió köbméter gázt, a régió tartalékai még mindig óriásiak. Ez év február elején a tudósok Tyumen régiójában a világ legnagyobb uránlelőhelyét fedezték fel. A tartalékok mennyisége 2,5-3 milliárd tonna, azaz ezerszer nagyobb, mint a világ korábban ismert tartalékaié. A gond csak az, hogy az urán a föld felszíne alatt 1-3,5 kilométerre található. Eddig még nem történt kísérlet feltárásukra, ám a Roszatom a közelmúltban meghívta indiai partnereit, hogy vegyenek részt a kelet-szibériai Elkon uránlelőhely feltárásában. A térség egyben a világ legnagyobb gyémántlelőhelye.
