Növekszik a politikai nyomás Európa vezető távközlési vállalataira, hogy minél többet költsenek a hálózatok sávszélességének a növelésére. Neelie Kroes, az digitális menetrendjéért felelős biztos már néhány hete azzal sokkolta ezen cégek első számú vezetőit, hogy veszélyben vannak Brüsszel ezzel kapcsolatos tervei. Márpedig nem kis összegről van szó, egy optikai szálas szupergyors hálózat kiépítése 300 milliárd eurót is felemészthet – idézi a McKinsey tanácsadó céget a Financial Times.
A legnagyobb európai vezetékes és mobilszolgáltatók – élen a Deutsche Telekommal, a France Telecommal, a Telecom Italiával, a Telefónicával és a Vodafone-nal – akarnak is többet költeni a hálózatokra. Ugyanakkor szükségük van újabb bevételi forrásokra, amelyek egy részét a tartalomszolgáltatóktól kívánják begyűjteni. A hálózatok legnagyobb terhelését a különféle videomegosztók jelentik, élen a Google YouTube portáljával, de a Facebook is hatalmas adatforgalmat generál.
Az lesz a nagy kérdés, hogyan tudják majd az európai szolgáltatók „ennek árát” behajtani a zömében amerikai tartalomszolgáltatóktól. Az európai távközlési cégek azt tervezik, hogy pénzt kérnek majd tartalomszolgáltatóktól a videotartalmak jó minőségű továbbításáért. Ez azonban szembemenne azzal az alapelvvel, amely szerint a világhálón megjelenő tartalmakat egységesen kell kezelni. Szakértők szerint még ha lenne is olyan tartalomszolgáltató, amely fizetne az infrastruktúra-szolgáltatónak azért, hogy az ő tartalmai biztosan eljussanak a fogyasztóhoz, a világháló neutralizálását a zászlójára tűző Google majdnem biztos, hogy nem állna kötélnek.
