Oettinger szerint erőteljesebb szervezésre van szükség az európai konjunktúra érdekében. Az energiaügyi biztos a Hamburger Abendblatt-nak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, Görögország három év alatt konszolidálhatja államháztartását és kizárt, hogy Athén kilépjen az eurózónából. Ugyanakkor Oettinger nem tartotta kizártnak, hogy újabb mentőcsomagot vesz igénybe az adósságválsággal küzdő állam.
Az energiaügyi biztos saját területe kapcsán hangsúlyozta, hogy teljeskörű stressztesztet tart szükségesnek az atomerőművek biztonságos működése érdekében. Ennek részeként nem csak a természeti katasztrófák lehetőségét vennék számításba, de vizsgálnák az emberi mulasztás vagy bűncselekmény esetén bekövetkező károkat is.
Ebbe a körbe tartoznak a számítógépes támadások, illetve a repülőgéppel elkövetett terrorcselemények is. Oettinger szerint "jó úton vannak afelé, hogy erről meggyőzze a tagállamokat", ugyanakkor eredménytelenül végződtek azok a múlt heti brüsszeli tárgyalások, amelyeken az Európai Bizottság és a nukleárisenergia-ipari szervezetek próbáltak dűlőre jutni az európai atomerőműveknél elvégzendő stressztesztek részleteiről. Az állítólag civakodásoktól sem mentes megbeszéléseken ugyanis az igen erős francia és brit atomlobbi – e két országban működik az európai reaktorok mintegy fele – elzárkózott attól, hogy a tesztek azt is felmérjék, menynyire lennének védettek a nukleáris létesítmények repülőgépes támadások vagy más, ember által szándékosan okozott katasztrófák ellen.
Oettinger technikailag lehetségesnek tartja, hogy Európa boldoguljon atomenergia nélkül, de politikai szempontból jóval nehezebbnek tartja a helyzetet, ezért úgy véli, még sok évtizedig uralkodó lesz az atomenergia Európában. Jelenleg a tagország közül tizennégy alkalmaz atomenergiát, tizenhárom viszont nem. De miközben Németország igyekszik a lehető leggyorsabban leállítani atomprogramját, Lengyelország még csak most építi első atomerőművét. Oettinger hozzátette: a szélerőművek még jó ideig nem pótolhatják az atomenergiát és az elhamarkodott átállás ellátási nehézségekhez és áremelkedésekhez vezethet.
Európában csak a dánok fizetnek többet az áramért, mint a németek, az esetleges áramáremelés pedig súlyos terhet róna az iparra, az energiának ezért megfizethetőnek kell maradnia – hangoztatta a biztos, példaként a német Aurubis konszernt, Európa legnagyobb rézgyártóját hozva fel, amelyek számára létkérdés a kedvező energiaár. Oettinger úgy vélte, a szénerőműveknek is lehet jövője, amennyiben megoldják a káros anyagok tárolását, például földalatti széndioxid-tározókkal. Az áram mindenesetre jelentősen drágul a következő években a biztos szerint, ez pedig a magánháztartásokat is érinti.
