Munka látástól vakulásig?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Nincs egyértelműen kimutatható kapcsolat a szemromlás és az irodai, számítógépes munka között – állítja dr. Tóth Eszter szemész főorvos, az Oxygen Medical szakorvosa. – Kétségtelen ugyanakkor, hogy azoknál, akik rövidlátók, és korábban is viseltek szemüveget, a harmincas éveik táján újabb szemromlást figyelhetünk meg. Ezt pedig nem nagyon tudjuk másra fogni, csak a monitorra, noha sem szakirodalom, sem más tudományos értekezés nem erősítette meg ezt a tényt.”
Bár a képernyős munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi szabályok szigorúak – óránként 10 perc pihenő, naponta legfeljebb 6 óra tényleges monitornézés és kétévente kötelező szemvizsgálat –, a szemész szerint a pihenők és a szemtorna legfeljebb az elgémberedett végtagokat és a merev nyakat lazítja fel, a szemnek vajmi keveset segít. „A szem a számítógép előtt sem pihen. Annyit tornázik – félrenézünk, mert felkapjuk a telefont, belepillantunk egy iratba, ránézünk a kollégánkra, a klaviatúrára –, hogy a direkt szemmozgatással sok mindent már nem lehet befolyásolni. Az, hogy egy pontra nézünk, más veszélyt rejt: egyrészt a koncentráció miatt kevesebbet pislogunk, másrészt a szemnek alkalmazkodnia kell a közelre nézéshez. Ezek egyike sem okoz azonban közvetlenül szembetegséget, de fáradékonyságot, fejfájást annál inkább.”
A szemfájás és vörösödés mégis népbetegség, aminek az egyik oka a már említett pislogáshiány, illetve a monitorok elektrosztatikus és hőkisugárzása. Ez utóbbiak – még a legkorszerűbb eszközök esetén is – szárítják a szemet, s fokozottabb könnypárolgást idéznek elő. Ráadásul a szemészorvos szerint ma egészen más az emberek „látásigénye”, mint húsz évvel ezelőtt. Apró dolgokat kell figyelni, pontosnak kell lenni a monitoron és közeli felületeken egyaránt, ami tovább nehezíti a szem dolgát. „Egyre gyakoribb panasz például a szemszárazság, s nem csak a monitor előtt ülőknél – mondja Tóth Eszter. – A probléma egyik okozója a légszennyezettség, de a klímaberendezések és a mesterséges fény sem tesznek jót a szemnek. Ha kiszárad a szaruhártya, kevesebb vagy nem megfelelő minőségű a könny, az olyan, mint amikor olaj nélkül próbálunk járatni egy motort. A dugattyúk előbb-utóbb besülnek. A könny funkciója is ez: sikamlóssá teszi és nedvesen tartja a szemet, kimossa belőle a szenynyeződéseket, megvédi a szaru- és kötőhártyahámot. Nedvesség hiányában apró sérülések keletkeznek a kötőhártyán vagy a szaruhártyán, ezekben a mikrobarázdákban megragadnak a kórokozók, amelyek gyulladást okozhatnak. Ha ezt időben észleli a beteg, és orvoshoz fordul, akkor könnyen lehet kezelni, s nyomtalanul meggyógyul, egyéb esetben súlyos szövődmények is kialakulhatnak.”
A szakember többek között ezért tartja indokoltnak a rendszeres szemvizsgálatot azoknál, akik irodai munkát végeznek. Negyvenéves kor felett pedig mindenkit erre biztat, mert mint mondja, a szem rengeteget elárul az egészségről. Ráadásul e kor fölött közelre szinte mindenkinek kell szemüveg. Az „öregszeműség” ugyanis fiziológiás folyamat, a szemlencse öregszik, merevebbé válik, kevésbé képes alkalmazkodni a távolsághoz, a közellátáshoz szükséges plusz
3-4 dioptriás rásegítést már nem tudja megoldani. A monitor ugyanakkor nem okozója más szembajoknak, így a zöld hályog vagy a szürke hályog kialakulásáért sem felel. Utóbbiban inkább az UV-fénynek van szerepe, ezért ajánlott a jó minőségű napszemüvegek viselése még azoknak is, akik nem kedvelik a sötét lencsét. Közvetlen szemkárosító hatásai az egyéb, elsősorban ülőmunkát végzőkre jellemző betegségeknek sincsenek. A magas vérnyomásnak vagy a cukorbetegségnek azonban egyértelmű jelei vannak a szemfenéken, tehát a diagnózis felállítása tekintetében fontos szerepe van a látásvizsgálatoknak, s például a kezeletlen diabétesznek súlyos következményei lehetnek.
„A szemproblémákat azok is megelőzhetik, akik egész nap számítógép előtt ülnek – mondja a főorvos. – A monitor legyen szemmagasság alatt, a szem és a képernyő minimum 30 fokos szöget zárjon be. Ha szemmagasságban vagy felette van a monitor, akkor tágabb lesz a szemrés, s hamarabb kiszárad a szem. A jó szemüvegek is úgy készülnek, hogy a monitornézéshez kialakított dioptriatartomány ebbe az ideális fejtartást biztosító látószögbe esik. Pluszfényre, extra megvilágításra akkor van szükség, ha a monitor mellett másra is figyelnie kell a dolgozónak. Erős fényben ugyanis jobban beszűkül a pupilla, s ez segíti a közelre látást.”
A szemszárazságra a műkönny nyújt hatékony és gyors megoldást. Ezek a készítmények vény nélkül is kaphatók, s naponta többször használhatók. A korszerű cseppek tartósítót sem tartalmaznak – ez ugyanis tovább szárítja a szemet –, nem igényelnek hűtést, és akár 6 hónapig is felhasználhatók.
Tünetek
l fáradékonyságl estére kivörösödő szemek
l szemszúrás
l idegentest-érzet
l homokérzés
l túlzott könnyezés
l fényérzékenység
l fejfájás
l estére kivörösödő szemek
l szemszúrás
l idegentest-érzet
l homokérzés
l túlzott könnyezés
l fényérzékenység
l fejfájás-->
