A megállapodás értelmében az új szabályok szerint valamennyi élelmiszer csomagolásán meg kell jeleníteni az energia-, só-, cukor-, fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalomra, ez utóbbin belül kifejezetten a telített zsírsav tartalomra vonatkozó adatokat. Az új élelmiszercímke a termék eredetét illetően is részletesebb adatközlést követel meg.
A jövőben kötelező lesz feltüntetni a származási országot a sertés-, marha-, bárány- és kecskehús, valamint a baromfi esetében is. A tápanyagtartalomról tájékoztató adatokat azonban nem a termék csomagolásának legszembetűnőbb oldalán kell elhelyezni, a szeszes italokon pedig egyáltalán nem kell feltüntetni a tájékoztatást. Az úgynevezett alkopop italokra – alacsony alkoholtartalmú, édesített szeszes italok – a tagállami kormányok eredetileg ki akarták terjeszteni a címkézési kötelezettséget, végül azonban nem került be a szabályozás hatálya alá ez a termékcsoport.
A kezdeményezésnek elsősorban egészségügyi indokai vannak. A megállapodás az unió lakosainak körében egyre elterjedtebb és egyre nagyobb problémát okozó túlsúlyosság elleni küzdelem része. A részletesebb adatközlés célja, hogy a tájékoztatással hozzásegítsék a fogyasztókat ahhoz, hogy minél megalapozottabb döntést hozhassanak.
A változás azonban csak a mennyiségek részletesebb közlését teszi kötelezővé, az arányokét nem.
A megállapodás értelmében nem lesz ugyanis kötelező az irányadó napi bevételi érték (INBÉ) néven és ajánlott napi bevitel (RDA) néven is ismert tájékoztatás a só-, zsír-, cukor- és energiatartalomról. A százalékos bontású kimutatás feltüntetése önkéntes lesz, igaz, a tagállamok az uniós szabályoknál szigorúbb szabályozással is élhetnek.
