Cégvilág

Az ország többb pontján lehet a génmódosított kukoricából

A napokban genetikailag módosított kukoricát találtak baranyai földeken – ezt a termelőknek meg kell semmisíteniük. A külföldről származó vetőmagot másutt is használhatták idehaza. Magyarországon tilos ilyen növényeket termeszteni.

Mintegy 400 hektárnyi kukorica kitárcsázására kényszerültek magyar gazdák, miután kiderült, a növények génmódosított vetőmagból származnak. Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási helyettes államtitkára közölte: a szennyezett vetőmag több termelőtől, nemzetközi forrásból származik. Az állományt először Baranyában találták meg 160 hektáron, de a hétvégén kiderült, hogy az ország más területein is felhasználták. A gazdák mindenképp vesztettek, hiszen júliusban már nem lehet újravetni a földjeiket.

Az eladott termékekért – jelen esetben a vetőmagért – annak értékesítője, forgalmazója felelős. Vetőmagot Magyarországon nem lehet másképp értékesíteni, csak GMO-mentesként. Ha az eladott áru nem felelt meg az előírásnak, a terjesztőnek kell jótállni a gazdák káráért. Az összeg nem korlátozódhat a vetőmag árára, hiszen a termelők ezzel a mezőgazdasági művelés lehetőségét is elvesztették az idei évre.

Peres úton nem lesz egyszerű eljárni, hiszen a legálisan működő, jogtiszta vállalkozások nem kockáztatják meg, hogy ilyen vetőmagot adjanak el, a feketén működő terjesztőkkel szemben jogilag fellépni pedig nem mindig lehet – mondta lapunknak Raskó György agrárközgazdász. Az ilyen esetek nem fordulhatnak elő olyan termelőknél, akik pontos nyilvántartást vezetnek a felhasznált vetőmagokról.

Az ügyet alapvetően polgári peres úton kellene rendezni – szögezte le a Világgazdaságnak Jávor Benedek. A Lehet Más a Politika (LMP) országgyűlési képviselője, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke hozzátette: ha mégis az derül ki, hogy a kérdés szabályozásában vannak kiskapuk, amelyek megnehezítik az ilyen esetekben a kárrendezést, azokat a törvényhozásnak kell bezárni. Az eset rávilágít arra is, hogy a kérdés bonyolultabb annál, mint hogy azt az alkotmányban szabályozzák. Valószínűleg nagyobb az ilyen vetőmagokat előállító biotechnológiai cégek felelőssége, hiszen ezzel kérdésessé vált a hazai GMO-mentesség fenntartása. A nemzetközi szűrőrendszer a jelek szerint nem elég hatékony, ezért a kérdést nemzetközi szinten kellene szabályozni – véli.

„Tudományos okkal nem indokolható a GMO-tilalom, az elmúlt tizenöt évben még egyetlen bizonyíték sem erősítette meg, hogy bármilyen káros hatása lenne a genetikailag módosított növényeknek az emberi egészségre vagy a környezetre” – szögezte le Balázs Ervin. A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének oktatási igazgatóhelyettese rámutatott: „rengeteg kísérleti és tapasztalati eredmény van, hiszen a világon már több mint 150 millió hektáron termesztenek ilyen növényeket minden probléma nélkül, elsősorban kukoricát, szóját és gyapotot. Az összvetőterület nagyobb, mint Franciaország, Németország, Olaszország és a Benelux államok együttes területe. Argentínában és az USA-ban a termesztett szója 97 százaléka ilyen állomány, a kanadai olajrepcének pedig gyakorlatilag az egésze. Ezek semmiféle igazolható problémát nem okoznak, a GMO-növényekkel kapcsolatos aggodalmak a fikció kategóriájába tartoznak” – hangsúlyozta.
Ám az ország GMO-mentességéről meghozott politikai döntés természetesen jogszabályokban is testet ölt, s ezeket be kell tartani. „Mégis nonszensz, hogy míg a hazai gazdálkodó nem termeszthet ilyen, egyébként kedvezőbb tulajdonságokkal, nagyobb terméshozammal rendelkező növényeket, addig a kereskedelem – például takarmányként – behozhat ilyen terméket” – fejtette ki Balázs Ervin.

Egy megye példája

A baranyai viszonyok között a 160 hektáron öszszesen körülbelül 1300 tonna kukorica teremhetett volna, ennek piaci értéke megközelíti a 60 millió forintot, ennyi tehát a gazdák elmaradt árbevétele.

A költségek levonása után egyhektárnyi kukorica 200 ezer forint körüli hasznot hoz, a mostani termés kivágása tehát körülbelül 32 milliós tiszta haszontól fosztotta meg a gazdákat.

A költségek levonása után egyhektárnyi kukorica 200 ezer forint körüli hasznot hoz, a mostani termés kivágása tehát körülbelül 32 milliós tiszta haszontól fosztotta meg a gazdákat. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek