Karambolos javítás „okosba”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
„A karambolos javítások esetében egyre nő a biztosítók és az autósok egyezségi megállapodásán alapuló úgynevezett gyorsított vagy készpénzes kárrendezések száma” – mondta lapunknak Stégner Zsolt, a Mazda Budaörs ügyvezető igazgatója. A szokásos eljárás szerint a biztosító megegyezik az autóssal, hogy az áfával csökkentett összeget készpénzben kifizeti, és ezzel az ügy le is zárul: elszámolási kötelezettség nincs, a javítás elvégzését nem ellenőrzik.
Ilyenkor két eset van: a kuncsaft vagy sufniszervizbe megy, vagy csak elteszi a pénzt. A sufniszervizben pedig ellenőrizetlen forrásból származó és sok esetben kétes minőségű alkatrészekkel dolgoznak. Élelmes vállalkozók Németországban felvásárolják az ott roncsnak nyilvánított karambolos autókat, amelyek aztán megjelennek a magyar, román és bolgár műhelyekben. Egy részük sérüléseit kikalapálják, majd karambolos voltát elhallgatva értékesítik, a többinek pedig az alkatrészeit használják fel. Azonban – hívja föl a figyelmet Stégner Zsolt – egy sérült futómű a kiegyengetés után sem lesz alkalmas a biztonságos közlekedésre.
„Jó lenne, ha a biztosítók csak számla ellenében fizetnék ki a karambolos autók rendbehozatalának költségét. Ez a feketegazdaság elleni küzdelemben is előrelépés lenne, hiszen a számla mögött nem csupán a költségvetés számára fontos bérkifizetés és adózás, hanem jótállás is van, amely az ügyfelet védi – mondja Balogh Árpád. A Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) alelnöke hozzáteszi: „Sajnos az autósok egyre gyakrabban a készpénzes, számla nélküli megoldást választják, ez a feketegazdaság malmára hajtja a vizet. Ez esetben a javításról a biztosító nem kér számlát. Korábban csak lakásbeázásoknál fizettek előre a biztosítók, de ez a gyakorlat egy éve érezhetően terjed a gépjárműkárok esetében is.”
Ráadásul, ha az autón még hitel is van, a finanszírozónak nem kell hozzájárulni az egyezséghez. A pénzintézetet csak az elidegenítési és terhelési tilalom védi, de ha nem javítják meg a hitelfedezetként jegyzett autót, a fedezet értéke is csökken.
Végül is kinek használ az egyezségi kárrendezés? Első látásra azoknak az ügyfeleknek előnyös, akik felveszik a pénzt, aztán valahol „okosba” elintézik a javítást. Ha ügyesen állapodik meg a szervizzel, még marad is a pénzből, bár sokan nem is javíttatják ki a hibát. Értesüléseink szerint az egészet a biztosítótársaságok találták ki, hogy pénzüknél legyenek. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) ugyanis üzlet, és – mint egy magát megnevezni nem kívánó biztosítós elmondta – valamikor nagyon nagy üzlet volt. Aztán a társaságok elkezdtek egymás alá ígérni, hogy növeljék a szerződések számát, és emiatt hirtelen zuhanni kezdett a bevétel. Vegyük a legfrissebb példát: a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) adatai szerint az első negyedévben országosan 36,635 milliárd forint volt a kgfb-re befizetett összeg, míg egy éve még meghaladta a 39,983 milliárdot. Ha pedig csökken a bevétel, nyilván a biztosító érdeke, hogy kevesebbet fizessen a kárrendezésre, az már nem érdekli, sufniszervizben javítják-e meg a kocsit – ha egyáltalán megjavítják.
Tudomásunk szerint azok a biztosítók járnak élen az egyezségi kárrendezés ügyfelekre tukmálásában, amelyek nagyon lecsökkentették a kgfb-tarifájukat. Így aztán borús szakmai vélemények szerint a társaságok egymás alá ígérésének a feketegazdaság további erősödése lesz a vége, s a legális szervizek lassan lehúzhatják a rolót.
Másrészt olyanokat is hallani a hivatalos járműjavítókban, hogy azokban az esetekben, ha az ügyfél nem az egyezségi kárrendezést választja, a „költséghatékonyság” érdekében a biztosítók – mint a szerviz megrendelői – bizonyos esetekben nem engedélyezik egy-egy darab cseréjét. Megtörtént, hogy arra utasították a műhelyt, csak ragassza meg a fényszórót. Igaz, aztán beázott, de nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy a biztosítási szerződésben az áll, hogy vissza kell állítani a káresemény előtti állapotot.
Mindezek azért is érdekesek, mert a feketeszervizek versenyelőnyének megszüntetése, a legális, adófizető gazdasági szféra támogatása céljával néhány hete együttműködési megállapodást kötött az Autós Nagykoalíció és a Magyar Biztosítók Szövetsége.
Utóbbi úgy tájékoztatta lapunkat, hogy az egyezségi kárrendezést azért kedvelik az ügyfelek, mert így nem kell előre kifizetniük a gépjármű javíttatásának költségét, és – ha számlával igazolják – az esetleg felmerült többletköltségre is jogosultak. Ugyanakkor a biztosítókat köti a polgári törvénykönyv passzusa, amely kimondja, ha a károsult jogosult a kártérítésre, mindenképpen hozzá kell jutnia a kártérítés összegéhez, és nem kötelezhető arra, hogy megjavíttassa a sérült járművet.
A Mabisz tájékoztatását egészítsük ki azzal: az ügyfél meghatalmazhatja a márkaszervizt, hogy a biztosítótársasággal szemben a nevében eljárjon, és ekkor az ügyfélnek nem kell megelőlegeznie a javítási költséget.
