Készülődés a gázkorszakra

Németországban már számolgatják, mennyivel drágul majd az áram amiatt, hogy annak árába beépítik az atomerőmű- leállítások és az új kapacitások létrehozásának költségeit. Túl sok pluszkapacitás persze nem kell, hiszen Európában áramtúlkínálat van. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója szerint mellesleg az sem biztos, hogy a 2022 körüli bezárásokig nem párolog el a németekből a bezárással kapcsolatos elszántság.

Akár 22 milliárd eurót is veszthetnek a német energiakonszernek a 2022-re előre hozott atomerőmű-bezárásokon a Landesbank Baden-Württemberg (LBBW) tanulmánya szerint, de a veszteség egy részét szén- és gázerőműveik révén kompenzálni tudják. Már mind a négy német atomerőmű-konszern (E.On, RWE, EnBW, Vattenfall) jelezte, hogy kártérítést kér a kormánytól.

A német adófizetőknek az is sokba fog kerülni, hogy a berlini kormány ösztönző programot tervez új erőművek építésére, mintegy 10 ezer megawatt összkapacitással. Növelnék a megújulóenergia-termelés, valamint a villamos energiát és hőt együtt szolgáltató, úgynevezett kapcsolt erőművek arányát.

A kieső atomerőművek kapacitásai mellett új távvezetékeket is kell építeni „A német villamos hálózat már most kapacitása felső határán működik” – mondja az IFUA Horváth & Partners energiaipari szakértője, Sorossy Sándor a német hálózatos szolgáltatásokat felügyelő hatóság (Bundesnetzagentur) jelentésére hivatkozva. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha nagyerőműveket lekapcsolnak, s ezek helyébe kisebb s az országban elszórtan lévő erőművek lépnek, akkor a villamos hálózat szerkezetét is át kell alakítani, ez 2030-ig mintegy 25 milliárd euróba kerülne a Kommunális Szolgáltatók Szövetségének (VKU) adatai szerint. Új atomtemető is kell.

A német ipar versenyképességét veszélyezteti, ha a beruházások költsége beépül az áramárakba. Az erről született becslések alapján a Wuppertal Institut für Klima, Umwelt, Energie GmbH 2020-ig arra jutott, hogy kilowattóránként legfeljebb 0,5-1 eurócenttel drágulhat a villamos energia, hosszú távon viszont már csökkenhet az ár.

„Nem hiszem, hogy Magyarországnak akár gazdasági, akár technológiai előnye származna abból, ha Németországban 2022 táján leállítanák az atomerőműveket” – válaszolt lapunknak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. igazgatója. Magyarázata szerint a nagy távolság miatt innen nem lehet gazdaságosan Németországig szállítani az áramot, legfeljebb ausztriai kivitelünk nőhet. Amúgy sem esélyes, hogy atomerőművei leállítása miatt Németország érdemi áramimportra szorulna. Európában ugyanis áramtúlkínálat van, új kapacitásokra ezért csak az elöregedett egységek pótlására van szükség. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2030-ig minimális keresletnövekedést jósol, és nem térnek el ettől a hazai várakozások sem. „Ráadásul 2022-ig Németországnak bőven van ideje új gázüzemű erőművek telepítésére” – mutatott rá. Egy-egy ilyen erőmű elkészül másfél-két év alatt, hatásfoka 56-60 százalékos.

Ám Hegedűs Miklós szerint nem biztos, hogy végleges az atomerőművek bezárásával kapcsolatos német elszántság, hiszen a ma érvényes kormányzati állásfoglalás a japán események hatására és a választások légkörében született. Az elhatározásnak még ki kell állnia a következő évtized eseményeit is.

A Gazprom készülődik

Németországnak lesz elég gáza az atomerőmű utáni korszakban. Az Északi Áramlat első vezetékén az ősztől megindul az Oroszország felőli import, két éven belül üzembe helyezik a második vezetéket, és már szó van egy harmadik cső lefektetéséről is. Közben a napokban az orosz Gazprom és a német RWE olyan európai villamosenergia-termelési stratégiai együttműködésről írt alá szándéknyilatkozatot, amelynek révén az orosz társaság befolyása alá kerülne az RWE áramtermelése. Létrehoznának ugyanis egy vegyes vállalatot a német cég németországi, nagy-britanniai és a Benelux országokban lévő, illetve később építendő szén- és gáztüzelésű erőművei összefogására.