Azokban az esetekben, ahol a védendő elemek, értékek csak egy részét képezik a teljes épületnek, alacsonyabb védettségi szintet tartanak elképzelhetőnek, a műemlék épületek pedig értelemszerűen a szigorú védettségi körbe tartoznának. Az előbbinél az építési, átalakítási, bontási munkáknál csak a védett elemekre kellene engedélyt kérni. Az utóbbinál viszont a szakhatóság az épület egészét vizsgálja. Az IFK úgy látja, szükség van arra is, hogy objektív módon határozzák meg a védetté nyilvánítás kritériumait.
Csaknem tizennégyezer műemlék ingatlan található Magyarország területén. Ezek állapota eltérő, sok köztük a romos épület. A fejlesztők azonban nem szívesen nyúlnak a védett házakhoz, már csak azért sem, mert egy régi épület felújítása 30-40 százalékkal drágább az új építésűnél, ráadásul rosszabb a kihasználhatóságuk, és az energetikai jellemzőik is hátrányt jelentenek.
„A magyar jogszabályi környezet nem könnyíti meg azon fejlesztők életét, akik műemlék felújítására vállalkoznak. A jelenleg érvényes törvény számtalan kötöttséget ír elő, miközben a műemlék épületek felújítására, állagmegóvására szinte semmilyen ösztönző szabályozás nincs” – mondta Portfolio.hu portálnak Árendás Gergely, az IFK elnöke. A szervezet indokoltnak tartaná például áfakedvezmény bevezetését, ha az eredeti funkciót állítja helyre a beruházó. S bizonyos esetekben a parkolóépítési kötelezettség eltörlését látná célravezetőnek.
