Kisebb piac, rosszabb eredmények

A múlt évben folytatódott a hazai üzemanyagpiac 2008 óta tartó szűkülése, alapvetően a gazdasági válság miatt. Összesen 3,27 milliárd liter motorhajtó anyag fogyott, 9,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenésért elsősorban a 12,9 százalékkal, 1,57 millió literesre csökkent benzineladás a felelős, jelentős változás viszont a 2009-es, sőt, az elmúlt 20 év trendjéhez képest, hogy – az 1999-es adatoktól eltekintve – megtört a dízeleladások folyamatos növekedése. Dízel gázolajból 1,70 milliárd liter fogyott, 6,2 százalékkal kevesebb, mint az összehasonlító időszakban. A 2010-es gyenge szereplés azonban csak múló gyengélkedés e termék esetében, mert 2011 első felében már ismét élénkült a piaca. A hazai üzemanyagpiac nagyjait tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) tagvállalatai az első hat hónapban 614,9 millió liter benzint és 756,0 millió liter gázolajat adtak el. A benzinpiac ezzel 6 százalékkal volt kisebb a 2010. első félévinél, a gázolaj viszont másfél százalékkal bővült. Az eladások összességében 2,1 százalékkal csökkentek.

A múlt évi adatokat jórészt a válság és a drágulás rontotta. A vásárlóerő csökkenésének hatását csak tetézte, hogy közben drágult az üzemanyag, mert drágult az alapanyaga, a kőolaj is. (Utóbbi árát geopolitikai tényezők, a nálunk fejlettebb országok gazdaságának élénkülése és néhány feltörekvő ország, mindenekelőtt Kína és India olthatatlan olajszomja kényszerítette magasabbra.)

A hazai autósok spórolásának mértékét a Forensis Autóklub épp a napokban számszerűsítette. Az általa megkérdezett több mint hatezer autósnak mindössze egyharmada válaszolta azt, hogy továbbra is ugyanannyit autózik, mint egy évvel ezelőtt. A megkérdezetteknek viszont több mint fele 25-50 százalékkal kevesebb kilométert tesz meg autójával, mint egy éve, a magasabb üzemanyagárak miatt. Míg egy éve egy liter 95-ös benzin ára átlagosan 345 forint volt, most július második hetében már 380 forint. Holnap egyébként újabb drágulás várható: a Mol a benzin és a dízel nagykereskedelmi árát is literenként 8-8 forinttal emeli.

A Forensis további, sokatmondó megállapítást is tett. A megkérdezetteknek például a 95 százalékuk keresi az olcsóbb lehetőségeket, több mint egyharmaduk havonta 5-10 ezer forinttal kevesebbért tankol, 10 százalékuk pedig már nem is tankol rendszeresen.

Régóta hírlik – de erről az üzemanyag-kiskereskedők nem hoznak nyilvánosságra adatokat –, hogy a benzinkutak igazi hasznát nem az üzemanyag-eladás, hanem a boltjaik (shopok) adják. A Forensis azonban kimutatta, hogy a shopos vásárlásokat az autósok visszafogták 2010-ben, ezzel akarván ellensúlyozni az üzemanyag drágulását. A shopokban a megkérdezettek több mint 54 százaléka már egy évvel ezelőtt sem vásárolt, e kör azóta 39 százalékkal bővült. A pontgyűjtő rendszerekkel viszont csak 7 százalékuk csökkenti az üzemanyagköltségeit.

A válság az előbbi kettőnél érdemben olcsóbb üzemanyagoknak, az autógáznak (LPG) és a 85 százalékos bioetanol-tartalmú E83-asnak kedvezett. E termékekből ugyan fajlagosan többet használnak a járművek, és azokat át is kell alakítani – az E85-ös használóinak nagy része nem alakítja át az autóját –, összességében így is gazdaságosabb ezeket használni. A bioetanol literenként 275 forintba kerül, az autógáz 195-210 forintba. Nyitott viszont, hogy mi lesz az éppen csak kibontakozásnak indult, tavaly 300 millió literes forgalmat elért E85-ös piac sorsa, ha megvonják a termék jövedékiadó-mentességét. A bietanolosok az ellehetetlenüléstől tartanak, a hagyományos benzinesek pedig azt mondják, így áll majd helyre az egyensúly. A Forensis egyébként arra jutott, hogy az autósok 62 százaléka szerint jó és reális gondolat az autó átalakítása az előbbi két üzemanyag használatára. Hat százalékuk már most is a két megoldás valamelyikét használja.

A Forensis felmérése szerint a literenként 400 forintos ár az a lélektani határ, amely mellett az autósok 30 százaléka már nem tankolna rendszeresen. Egynegyedük viszont bármilyen üzemanyagár mellett rendszeresen venne benzint vagy gázolajat.

A hazai piac összetétele, a toplista sorrendje nemigen változott 2010-ben. Legtöbb töltőállomással a legnagyobb forgalmat lebonyolító Mol rendelkezik. A mögötte álló Mol-leány Mineralimpex kissé kilóg a sorból, mert kiskereskedelemmel nem foglalkozik. Vagyis az „igazi” második a Shell, a harmadik és a negyedik pedig évek óta az OMV és az ENI. Újabban stabilnak tűnik a Lukoil ötödik helye is. Az orosz társaság, amely a hazai üzemanyag-kereskedelem legfiatalabb, „színes” tagja („fehérnek” a nagy márkanévhez nem köthető töltőállomásokat nevezik), néhány évvel ezelőtti megjelenésekor a mostaninál nagyobb piaci szerepre készült, de a válság kivárásra kényszerítette. A piac többi szereplőjével együtt „szerves növekedésre”, azaz meglévő egységei forgalmának emelésére, hatékonyságának javítására állt át. Új kút jószerivel csak akkor nyílik mostanság Magyarországon, ha ígéretes „fehér” kínálkozik, például új autópálya- vagy autóútszakaszok átadása miatt. A fajlagos mutatók javítása a célja a kútcserének is.

A legnagyobb forgalmazók árbevétele (egy kivétellel) a magas árnak köszönhetően – a kisebb mennyiségi értékesítés mellett is – nőtt 2010-ben. Az ennél fontosabb mutatók viszont nem adnak okot örömre. Általános volt az üzemi eredmény romlása. A negatív rekorder a Shell volt, amely a 2009-ben még 2,5 milliárdos pluszát 5,3 milliárdos veszteségre rontotta. Az OMV sem szerepelt szépen: másfél milliárdos mínuszról induló üzemi eredménye 4 milliárdos mínuszra esett, de a 2009-esnél mintegy 700 millió forinttal mélyebbre, 2,1 milliárdos veszteségbe csúszott a Lukoil ezen mutatója is. Üdítő ellenpélda a Tarkett Kft., amely másfél milliárdos veszteséget javított fel 1,2 milliárdos eredménnyé, miközben a nagyok közül egyetlenként mintegy harmadával 10 milliárdra csökkent az árbevétele is. Javított a Total is.

B. Horváth Lilla-->