Donald Trumpot most már nem érdekli Ukrajna, nincs kedve háborúzni: inkább megvenné kilóra az egészet
Trump amerikai elnök ismét fordult. Ukrajna láthatóan már kevésbé érdekli, mint korábban. Az elnök megerősítette, hogy inkább megvenné Grönlandot, semmint háborúzzon érte.
Háborúzni már csak azért sem lenne sok értelme, mert Grönland háromszáz éve a jelenleg NATO-tag Dánia „érdekeltségi körébe tartozik”, a Dán Királyság kebelében működő „autonóm terület”. Az NBC tévéállomás legalább hétszázmilliárd dollárra becsüli a több mint kétmillió négyzetkilométeres, Európa-méretű északi sziget vételárát – más források ennek sokszorosát emlegetik. A sziget területének mintegy 80 százaléka jég. A tévéállomás exkluzív híre:
Donald Trump megbízta külügyminiszterét, Marco Rubiót, hogy dolgozza ki a pénzügyi ajánlattétel részleteit.
Mindezt annak ellenére, hogy vezető grönlandi és dán politikusok közölték: Grönland nem eladó.
Trump hosszú távra játszik
- A klímamelegedés jelenlegi ütemét tekintve is jó néhány évtizedbe fog telni, amíg a sziget édesvíz-jégtakarója elolvad (vagy eladják az addigra krónikus vízhiányba szenvedő Európának, vagy a Közel-Keletnek.
- Hatalmas mennyiségű értékes ásványkincset,
- az USA-éval egyenlő mennyiségű kőolajat sejt az US Geological Survey (USGS – az amerikai geológiai intézet) a kőtakaró alatt.
- Emellett óriási lítium- és ritkaföldfémkészletek meglétére is gyanakodnak. Azaz az USA-nak (amely területének csaknem a felét vásárlásokkal szerezte meg) nem biztos, hogy rossz üzlet lesz a grönlandi 700 milliárdos ügylet – már ha összejön.
Grönland szigetének sziklabázisa a Föld legrégebbi, mintegy négymilliárd éves geológiai képződményei közé tartozik. A The Conversation című kiadvány heti hírlevele szerint a ritkaföldfémek közül a nióbium, tantál, neodímium a legjelentősebb. Óriási drágakőleletekre, többek között nyersgyémánt-telepekre számítanak. A sziget sziklatalajában teherautónyi méretű, nem a világűrből származó nyersvas-tömbök lehetnek.
Most akkor Grönland vagy Izland?
Közben nem csökken a politikai feszültség az északi szigetek körül. Trump elnök izlandi (!), nem grönlandi nagykövetjelöltje Billy Long egykori republikánus parlamenti képviselő a négyszázezres lakosságú, Magyarországnál valamivel nagyobb területű Izlanddal viccelődött, hogy
az USA 52. tagállama lehetne és ő lenne akkor a kormányzó.
Nem száz százalékig világos, hogy Long valóban Izlandra, a Grönlandnál nagyságrenddel kisebb szigetre gondolt, avagy a gigászi méretű (a Föld legnagyobb szigeteként is emlegetett) Grönlandra.
Mint az egyik leginkább Zelenszkij-közeli napilap, az angolul megjelenő The Kyiv Independent megjegyzi, Putyin orosz elnök a Fehér Ház ura szerint kész egy megállapodással véget vetni az ukrán–orosz háborúnak. Ugyanakkor
Trump szerint Zelenszkij ukrán elnök az oka, hogy az USA által elindított békekezdeményezések nem vezettek eredményre.
Trump kész találkozni Zelenszkijjel a davosi Világgazdasági Fórumon is – feltéve, hogy az ukrán elnök ott lesz.
Kijev didereg
Energia-szükségállapotot hirdettek ki Ukrajnában a romló katonai helyzet, az energiaszektort ért oroszországi csapások miatt. Ahogy a The Kyiv Independent írja, Zelenszkij elnök az ukrán energiainfrastruktúrát ért január 10-i pusztító támadássorozat miatt folyamodott ehhez.
Kijevben külön erre a célra csapatot (task force) állítanak fel, amely az új energiaminiszter, Denisz Smihal alá tartozik.
Az ukrán elnök új védelmi minisztert is kinevezett, Mikhajlo Fjodorovot, aki drón- és IT-szakértő. Zelenszkij felülvizsgáltatja az éjféli kijárási tilalmat is, hogy az emberek bármikor, amikor rászorulnak, felkereshessék az utcákon az úgynevezett „legyőzhetetlenségi pontokat”, ahol a rászorulók meleget és energiafeltöltési (akkumulátor, mobiltelefon) lehetőséget találnak.
Január közepén Kijev 70 százalékában nem volt energiaszolgáltatás (villany, meleg víz).
Egyben ismét fokozták Kijevben – nyilván elnöki utasításra – a propagandaháborút, Oroszország agresszorként való megbélyegzését, az oroszországi új fegyverrendszerek (mint amilyen az Oresnyik) leszólását.
Grönland: majd európai katonák fogják megvédeni?
Európa egésze azonban nem javította a viszonyt Trump Amerikájával. Dánia koordinálja számos európai NATO-állam „nem nagy” katonai kontingensét, amelyek együttesen ellenfenyegetést szándékoznak Trumpnak felsorakoztatni. De
ennek inkább politikai, semmint katonai jelentősége van.
A NATO az amerikaiak nélkül katonailag-politikailag meglehetősen gyenge szervezet – ez a katonai szakújságírók jelentős részének a véleménye. Ezt támasztja alá az IISS amerikai katonai-stratégiai think-tank véleménye, hogy Európának legalább 1000 milliárd dollárt kellene felköhögnie, hogy csak a lényegi amerikai NATO-hozzájárulásokat pótolja.
Dánia védtelen maradt
Dánia túláradó lelkesedésében, Kijev-támogató hangulatának engedve fegyverrendszerei jelentős részét odaajándékozta Ukrajnának (további sorsuk ismeretlen). Így például a skandináv országnak jelenleg nincs tüzérsége, ami szinte vicckategóriába tartozik, hiszen erre, ezekre a fegyverrendszerekre most nagy szüksége lenne Dániának Grönland megvédésére.
A CNN World szerint Dánia nyílt figyelmeztetést intézett az érintettekhez, hogy
ha támadás éri Grönlandot, az a NATO végét jelentheti.
Németország, Svédország, Franciaország és Norvégia jelképes erőként fegyvereseket küld Grönlandra. Kanada, Svédország és Franciaország pedig konzulátust nyit Nuukban, amely Grönland fővárosként funkcionál, egyben 20 ezer lakossal a legnagyobb települése a szigetnek.
Ajánlott videók
Kiváló negyed évet zárt a Gloster: rendelésállomány a csúcson, nemzetközi növekedésre hangolva – milliárdos lendülettel kezdi 2026-ot
