A hulladék is állami kézbe kerül
A hulladékkezelés szervezésének állami kézbe vételét az Országgyűlés által június végén elfogadott új termékdíjtörvény rendelte el. A több tízezer csomagolt terméket, elektromos, elektronikai cikket, gumiabroncsot és akkumulátort forgalmazó és gyártó vállalatot érintő jogszabály értelmében 2012-től megszűnik annak a lehetősége, hogy a termékdíjas termékek gyártói és forgalmazói hulladékhasznosítási kötelezettségeik – koordináló szervezet megbízása útján történő – teljesítése esetén mentességet szerezzenek a díj fizetése alól. Ehelyett a teljes termékdíjbevétel az államkasszába folyik be, az állam pedig az újonnan felálló OHÜ révén maga biztosítja majd az országos hulladékgazdálkodási célkitűzések teljesítését. A tervek szerint az ügynökség a közszolgáltató vállalatokkal külön tendereztetés nélkül fog szerződéses kapcsolatra lépni, míg az ipari-kereskedelmi begyűjtők szolgáltatásmegrendelés útján juthatnak majd támogatáshoz.
Az OHÜ felállításával az eddigi széttöredezett rendszert egy egyszereplős szisztéma váltja fel az „erős állam” koncepciója jegyében. Ugyanakkor nem az a cél, hogy a hulladékot ténylegesen begyűjtő és hasznosító hálózatok és üzemek is megszűnjenek. Ellenkezőleg: az eddig elért eredmények megtartása mellett kell a rendszernek továbbfejlődnie, hatékonyabb szervezés mellett – hangsúlyozta Vámosi Oszkár, az OHÜ leendő igazgatója.
„Az állami koordinációs szerv felállítása az EU-ban példa nélkül álló kísérlet, nem vállalkozom arra, hogy megjósoljam, milyen sikerrel működik majd” – mondta el a Világgazdaságnak Viszkei György. Az egyik legnagyobb koordinációs szervezet, az Öko-Pannon Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: „A jelenlegi rendszer alapvetéseiben megegyezett az Európai Unió elvárásaival, és azokat teljesítette is. A jövő majd megmutatja, milyen további eredményeket lehet elérni.” Szerinte „nem világos, miért kellene befolynia 85 milliárd forintnak egy olyan feladatra, amelyet eddig 15 milliárdból is meg lehetett oldani. Ha az állam úgy dönt, hogy itt magasabb összegű adót kíván beszedni, azt természetesen megteheti, de ez egy másik kérdés”.
Az ügyvezető igazgató tagadja, hogy a hatékonyságban nagy tartalékok lennének. „A jelenlegi szabályozás szerint az ipari és a lakossági újrahasznosításnak együttesen 60 százalék körüli arányt kell elérnie, ez teljesül is. Való igaz, hogy a lakossági rész ebből kisebb arányt tesz ki, 15 százalék körül van. Az optimum e felett lenne, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy sokkal. Ha lehetne csinálni mást, már megtettük volna” – zárta szavait Viszkei.
Üdítőgyártók
„Eddig sem úsztuk meg a termékdíjfizetést, és ezután sem fogjuk” – szögezte le a Világgazdaságnak Pogány Éda. A Coca-Cola Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója hozzátette: „A koordinációs szervezetek és licencpartnereik eddig is maradéktalanul eleget tettek a feladatnak, a hulladék begyűjtése és feldolgozása megvalósult. Az Országos Hulladékkezelési Ügynökség működésének a részleteire mi is kíváncsiak vagyunk, arról ugyanis még nem sokat lehet tudni. A 2012-es évre vonatkozó termékdíjakkal már tudunk számolni. A 2014-re kitűzött 85 milliárdos célt azonban nem tudjuk kommentálni, a pontos részletek ismerete nélkül ez ma még találgatás lenne.”„Eddig is teljesítette a rendszer az uniós elvárásokat, ám ezen felül nem fizettek pluszadót a szereplők. A nagyobb összeg beszedését gyakorlatilag különadóként is felfoghatjuk” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kiss Gáborné. A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének (MÜSZ) titkára hozzátette: „Nem világos, hogy a 85 milliárd forint hogyan oszlana meg, a részleteket illetően még több kérdés tisztázásra vár.” Kiss Gáborné szerint ugyanakkor a várakozás szerint azokat az élelmiszer-ipari ágazatokat érintik majd legjobban a változások, amelyek a termék jellegéből vagy élelmiszer-biztonsági okokból nem tudnak spórolni a csomagoláson.
„Eddig is teljesítette a rendszer az uniós elvárásokat, ám ezen felül nem fizettek pluszadót a szereplők. A nagyobb összeg beszedését gyakorlatilag különadóként is felfoghatjuk” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kiss Gáborné. A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének (MÜSZ) titkára hozzátette: „Nem világos, hogy a 85 milliárd forint hogyan oszlana meg, a részleteket illetően még több kérdés tisztázásra vár.” Kiss Gáborné szerint ugyanakkor a várakozás szerint azokat az élelmiszer-ipari ágazatokat érintik majd legjobban a változások, amelyek a termék jellegéből vagy élelmiszer-biztonsági okokból nem tudnak spórolni a csomagoláson.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.