
Erre a bejelentésre senki nem számított: űrállomást építhet Magyarország, már a konkrét dátumot is tudni
A kormány átfogó beruházási, oktatási, képzési és technológiai megállapodást készít elő az amerikai Voyager Technologieszel, ezzel megnyílik a lehetőség, hogy Magyarország aktív szereplője lehessen a vállalat űrállomás-építési projektjének – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Washingtonban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a Voyager Technologies a világ egyik legjelentősebb űrtechnológiai vállalata, amely azt tervezi, hogy 2029-re kereskedelmi hasznosítású és működtetésű űrállomást épít és bocsát fel Föld körüli pályára.
„Itt most Magyarország számára megnyílik a lehetőség, hogy ebben az űrállomás-építési projektben az építés folyamán, a technológia kidolgozása folyamán és a működtetés folyamán is aktív szereplők lehessünk – közölte. – Ezért ma egy átfogó beruházási, oktatási, képzési, technológiai megállapodást készítünk elő a Voyager Technologieszel, amely biztosítani fogja, hogy Magyarország nagyon sokat tudjon profitálni abból, hogy a legutóbbi emberes űrmisszióval ismételten nevet szereztünk magunknak az űrkutatásban” – folytatta.
Ez óriási lehetőség. Magyarországnak előnye van, hiszen a tudományos eredmények, amelyeket elértünk, előrevisznek minket ebben a kérdésben, szóval ezt a nagy előnyt most hasznosítjuk, learatjuk a gyümölcsét, s Magyarország részvételével az űrkutatásban, az űrtechnológiával egy újabb lendületet adunk a gazdaság egészének.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy negyvenöt évvel Farkas Bertalan űrmissziója után Magyarország újra nevet szerzett magának idén az űrtechnológiában Kapu Tibor küldetésével.
„Tehát Magyarország az ország méretéhez, gazdasági erejéhez képest abszolút mértékben felülreprezentált a nemzetközi űrtechnológiai, űrkutatási világban. Ez annak is köszönhető, hogy ez a legutóbbi űrmissziónk egy olyan tudományos kísérletsorozatot is tartalmazott, amely kísérletek nagymértékben járulnak hozzá tudományos kutatások sikeréhez, valamint újabb gazdasági vívmányok és újabb technológiai fejlődések, fejlesztések eléréséhez” – húzta alá.
„Ezekből az űrben végrehajtott kísérletekből a magyar gazdaság nagyon sokat profitál, a fejlett űrtechnológia hozzájárul a gazdaság egészének jobb működéséhez és növekedéséhez, ezért azt a stratégiai döntést hoztuk, hogy építve arra, hogy ezzel az emberes űrmisszióval újra nevet szereztünk magunknak az űrtechnológiában, építve azokra a kísérletekre és azoknak a gazdasági hatásaira, amelyeket ezen misszió során elvégeztünk, folytatjuk az űrtechnológiába történő befektetéseinket, folytatjuk az űrprogramunkat, újabb emberes űrmissziót tervezünk és folytatjuk azt a tudományos kutatási, gazdaságfejlesztési munkát, amelyet elkezdtünk az első emberes űrmissziókkal” – mondta.
„Ehhez partnerek kellenek nyilvánvalóan, és abból látszik, hogy Magyarország ismételten nevet szerzett magának, hogy most már sokkal könnyebb partnereket találni, sőt, van, hogy a partnerek jelentkeznek” – összegzett.
Luxus az űrben? Jövőre érkezhet az első magánűrállomás – ez már egy teljesen más világ, mint a Nemzetközi Űrállomás
A magánűrrepülés új korszakába léphetünk: a kaliforniai Vast startup 2026-ra tervezi elindítani a világ első önállóan működő kereskedelmi űrállomását. A Haven–1 nemcsak mérnöki bravúr, hanem kísérlet arra is, hogy az emberes űrutazást kényelmesebbé, élhetőbbé és valóban piacképessé tegye.






