Egyre óvatosabbnak kell lenni
A mintegy száz országban jelen lévő, az egyes országok vállalatainak fizetésképtelenségi veszélye alapján az államokat, illetve cégeket besoroló Coface adatai szerint az elmúlt években folyamatosan nőtt azoknak a közép- és kelet-európai vállalkozásoknak a száma, amelyek üzleti szempontból kockázatosabb besorolást kaptak a hitelminősítőktől. Az elmúlt időszakban a magyar top tízes exportlistán a tizedik helyet elfoglaló cseh, a kilencedik lengyel, a negyedik román és az ötödik szlovák piac trendjei sem túlságosan biztatók: nőtt a rizikósabb és a közepesen kockázatos cégek aránya. Különösen nagy arányban romlott a szlovák és a román társaságok megítélése a Coface szerint. Ez azonban csak részben vág egybe a vállalkozások tapasztalataival – derül ki a lapunknak nyilatkozók szavaiból.
Ideális esetben a külkereskedők fedezeti ügyletekkel le tudnák fedni az árfolyamkockázatokat, de ez Magyarországon ma csak részben lehetséges. Ugyanis sem a brókercégek, sem a bankok kínálata nem megfelelő a folyamatos kereskedelmet folytató cégek devizakockázatának a lefedésére – vélekedett Kárpáti Gábor.
Így látja a reálszféra
Dombi András, az MKIK Magyar–Szlovák Tagozatának elnöke, a Lívia Csokoládé Kft. ügyvezetője: „Saját cégem és a kamarai tagvállalatok tapasztalata egybeesik a Coface értékelésével. Korábban előrendelés alapján, a 30 százalékos előleg beérkezése után fogtunk a termék gyártásába, amelyet az export lebonyolítása után fizettek ki a szlovák vevők. E feltételek mellett azonban több vevőnk is elállt az üzlettől. Ma már csak azoknak exportálunk, akik megfelelő pénzügyi biztonságot jelentenek, bizonyítottan jó fizetési fegyelmet tudnak felmutatni, s akikkel régebbre visszanyúló személyes kapcsolatban állunk. Nagyon óvatosnak kell lenni, mert sok szlovákiai cég trükkökkel operál. Gyakori, hogy elpostázzák a potenciális eladónak a banknak küldött fizetési megbízást, ám anélkül, hogy azt a bank visszaigazolta volna. A hazai kkv-k nagyon szenvednek a szlovák piacon, ahol egyre kisebb a fizetőképes kereslet.”Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: „A Romániával kereskedő tagvállalataink nem jeleznek vissza hasonló gondokat. Úgy érzékelik, nem nőtt a bizalmatlanság a partnerek között, nem vált bizonytalanabbá a pénzhez jutás, s nem komolyabbak a fizetési nehézségek sem, mint Magyarországon. Lehet persze, ennek az is oka, hogy a vegyes kamaránk tagvállalatainak romániai exporttevékenységét több éve tartó üzleti kapcsolat jellemzi, amelyben komoly szerepe van a kölcsönösségnek. Az is lehet, hogy a korábbi bizonytalanság miatt ma már leginkább vagy készpénzes, vagy okmányos fizetést alkalmaznak a partnerek – ezek pedig bizonyos szempontból garanciát nyújtanak. Ezek a vállalatok megfontoltan kereskednek a térségben, hosszú távú együttműködést alakítottak ki. Ők nem jeleztek szerződéslemondást s forgalom-visszaesést sem. Ezzel együtt a kétoldalú forgalom a kis- és középvállalatok szempontjából nem nő megfelelően, mindenki keresi a lehetőségeit.”
Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: „A Romániával kereskedő tagvállalataink nem jeleznek vissza hasonló gondokat. Úgy érzékelik, nem nőtt a bizalmatlanság a partnerek között, nem vált bizonytalanabbá a pénzhez jutás, s nem komolyabbak a fizetési nehézségek sem, mint Magyarországon. Lehet persze, ennek az is oka, hogy a vegyes kamaránk tagvállalatainak romániai exporttevékenységét több éve tartó üzleti kapcsolat jellemzi, amelyben komoly szerepe van a kölcsönösségnek. Az is lehet, hogy a korábbi bizonytalanság miatt ma már leginkább vagy készpénzes, vagy okmányos fizetést alkalmaznak a partnerek – ezek pedig bizonyos szempontból garanciát nyújtanak. Ezek a vállalatok megfontoltan kereskednek a térségben, hosszú távú együttműködést alakítottak ki. Ők nem jeleztek szerződéslemondást s forgalom-visszaesést sem. Ezzel együtt a kétoldalú forgalom a kis- és középvállalatok szempontjából nem nő megfelelően, mindenki keresi a lehetőségeit.”-->
