A vetőmagvizsgálatot végző laboratóriumok már azokat a repcemagmintákat ellenőrzik, amelyeket a forgalmazók küldenek be a forgalomba hozatal előtt – nyilatkozott Bognár Lajos. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára hozzátette: a laborok augusztus elején kapják meg akkreditációjukat. Az akkreditáció hiányát egyes, a génmódosított kukorica-vetőmagok ügyében érintett cégek vetették fel, amelyek erre hivatkozva nem ismerik el a hivatalos vizsgálatok eredményét, hogy a magyar jogszabályoknak nem megfelelő vetőmagot hoztak forgalomba. A vetőmagcégek által felkért akkreditált laborok azt az eredményt hozták ki, hogy a vetőmag GMO-mentes, ezt azonban az állam nem fogadja el.
A laboreredmények közötti ellentmondás miatt a hazai gazdák már a repcetermésüket féltik. A vetőmagot árusító cégek ugyanis hiába állítják, hogy árujuk „tiszta”, egyes termelők attól tartanak, hogy a kukoricához hasonlóan a repcéről is kiderülhet, hogy génmódosított.
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a közelmúltig hétezer hektárnyi kukoricaterület megsemmisítését rendelte el, mert saját laboratóriumi vizsgálatai a vetőmagmintákban GMO-tartalmat mutattak ki. Az állami laboroknak most már a repcét kell ellenőrizniük, mégpedig gyorsan. Az olajos növény vetését ugyanis augusztus utolsó napjaiban meg kell kezdeni.
„A repce esetében a Magyarországra kerülő vetőmagnak csak kis része származik harmadik országból, döntően hazai eredetű vagy az más államaiból származó vetőmagot vesznek a magyar gazdák. Magyarország GMO-mentessége miatt a hazai eredetű vetőmagokat nem vizsgálják ilyen szempontból” – nyilatkozott a Világgazdaságnak Ruthner Szabolcs. A Vetőmag Szövetség és Terméktanács igazgatója hozzátette: „A szúrópróbaszerű vizsgálatokkal kapcsolatban a vetőmag-kereskedők és a termelők is gyorsaságot kértek a hatóságoktól. Bízunk benne, hogy az eljáró szervezetek felmérik a laborok teljesítőképességét, s ennek megfelelően határozzák meg a mérések gyakoriságát és szórását. Mivel azonban továbbra sincs egyeztetés a szakma és a kormányzat között, nem tudható, hogy hány helyen hány mintát vizsgálnak a hatóságok. Az idő szorít, csak reménykedni tudunk, hogy a laborok időben befejezik a repcevetőmagok laboratóriumi ellenőrzését.”
Ha valaki túlzottan tart a kockázatoktól, akkor van B terv, ez pedig a szabad elvirágzású repce termesztése – nyilatkozott lapunknak Bartha Sándor Békés megyei agrárvállalkozó. A szabad elvirágzású repce vetőmagja hazai gyártású, de a – nem génmódosított – hibrid fajtákhoz képest 20-30 százalékkal kisebb hozamot eredményez. „Ilyen jó felvásárlási áraknál még így is megéri repcét termeszteni” – tette hozzá Bartha. Az agrárvállalkozó elmondta: „A repce termesztésének technológiája és a vetőmagkínálat amúgy is sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben. Míg húsz évvel ezelőtt a repce két tonnát termett hektáronként, addig ma a szabad elvirágzású fajta három és fél tonnát is terem Békés megye adottságai mellett. Igaz, hogy ez elmarad a hibrid fajták öttonnás hozamától, és ez akár 160 ezer forintos bevételkiesést is eredményezhet a gazdáknak hektáronként, de a jelenlegi bizonytalan helyzetben a termelők valószínűleg kénytelenek lesznek beérni ennyivel.”
Brüsszelhez fordulnak az európai vetőmagosok
Önkényuralomnak és despotizmusnak lehetünk tanúi a magyarországi kukoricaültetvények megsemmisítése kapcsán – fogalmaz az Európai Vetőmagszövetség (ESA) júliusi hírlevelében Garlich v. Essen, a szervezet főtitkára, aki elfogadhatatlannak nevezi a kukorica kitárcsázását. Az ESA hivatalos panaszt nyújt be az Európai Bizottsághoz a magyarországi intézkedések ellen, és támogatni kívánja a magyar tagszövetséget a helyzet megoldásában – áll a hírlevélben.
