Az ország júliusban rekordmennyiségű, 1,18 millió tonna cseppfolyósított gázt (LNG) importált, miután a hazai kereslet 25 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A gáz ára március óta mintegy 50 százalékot emelkedett a térségben, ez elsősorban annak tudható be, hogy a japán földrengés és az ezt követő szökőár okozta pusztítás miatt a szigetország gázigénye is jelentősen megnőtt.
Az előrejelzések szerint 2015-ig évi 30 millió tonnára futhat fel a kínai gázimport, ez azonban növeli az érintett cégek veszteségeit. A PetroChina az idén már 3,7 milliárd jüan (108,5 milliárd forint) veszteséget könyvelhetett el az importon, ezért régóta lobbizott az adócsökkentésért és a hazai gázárak megreformálásáért. A kormány döntése értelmében negyedévente igényelhetik vissza a 13 százalékos áfát vagy annak egy részét, ha az importgáz ellenértéke meghaladja a hazai nagykereskedelmi árakat.
Kína energiaszükségleteinek mindössze 3,7 százalékát fedezi a gáz; ez eltörpül az európai 25 százalékos átlaggal összehasonlítva, de világviszonylatban is igen alacsonynak számít. A kormányzati tervek szerint 2020-ra szeretnék elérni a 10 százalékos arányt. Bár ez nem tűnik elképzelhetetlennek, a siker nem a most bevezetett adókedvezményen fog múlni. Kína elsősorban hosszú távú szerződésekkel kívánja biztosítani a gázellátás zavartalanságát. Ennek érdekében már öt éve tárgyalnak sikertelenül többek között az orosz Gazprommal, amely évi 30 millió tonna gázt szállítana a Jamal-félszigetről, vagyis ugyanarról a lelőhelyről, ahonnan Európát is ellátja.
