BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Titokban tartott tb-adósok

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Miközben 120 milliárd forintot von ki a kormány az egészségbiztosító költségvetéséből, titok övezi a közel 105 milliárdos járulékkal tartozók körét. Bár hat év alatt megduplázódott az állam hozzájárulása az egészségügy működéséhez, mégis eladósodott az ágazat, elkerülhetetlen a gyógyítási alapcsomag meghatározása.

Közel 105 milliárd forint az Egészségbiztosítási Alap (EA) járulékának kinnlevősége, de az adózás rendjéről szóló törvény nem teszi lehetővé a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), hogy közzétegye az adósok listáját. Ezt a választ kaptuk a NAV sajtóosztályától a tartozás eredetét firtató kérdésünkre.

Ez Rolek Ferencet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnökét is meglepte. Annál inkább, mert a jelentős összeggel tartozó adóhátralékosok listája mindenki számára elérhető a NAV honlapján; ugyanígy kellene eljárni a járuléknál is, hiszen mindkettő közpénz – mondta a Világgazdaságnak. Egyébként azt gyanítja, hogy a kétféle adóskör fedheti egymást. Ez a véleménye a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnökének is. Csiba Gábor úgy fogalmazott: a nyilvánosság növelhetné a járulékfizetési hajlandóságot, amire nagy szükségük lenne az EA-ból gazdálkodó kórházaknak, szakrendelőknek.

Jól szemlélteti a június végén összegzett, egészen pontosan 104,5 milliárd forintos járulék-kinnlevőség értékét, ha a Széll Kálmán-tervben előírt egészségügyi lefaragáshoz viszonyítjuk: e szerint az évi 300 milliárd forintos gyógyszerkasszából 2013-ra 120 milliárdot kell megtakarítani. Vagyis közel egyévnyi spórolás összegét fedezné a kinnlevőség.

A NAV munkatársainak kiemelt feladata a járuléktartozások beszedése és csökkentése – mondták lapunknak. Informatikai rendszerük segítségével tervszerű ütemben válogatják az adófolyószámlákról a hátralékos adózókat, s a hatályos törvények eszközeit felhasználva megkísérlik a behajtást. Élnek az inkasszóval (a tartozást az adózó bankszámlájától hatósági átutalási megbízással leemelik), letiltják a foglalkoztatásból származó jövedelmeket, lefoglalják és árverésen értékesítik az adózó tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyont.

Amúgy az EA idei, 1385,3 milliárd forintos bevételi előirányzatának 48 százaléka származhat a járulékokból, hasonló arányban egészíti azt ki az állami költségvetés, s némi egyéb bevétele van még az alapnak. Ez az arány 2006-ban még 24:76 százalék volt a járulékbevételek javára – hívta fel a figyelmet Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem egészségbiztosítási és egészségpolitikai tanszékének vezetője. Öt év alatt ugyanis 24-ről 8 százalékra esett vissza az egészségbiztosítási járulék mértéke. Ebből is érzékelhető, hogy a gazdaság- és egészségpolitika konfliktusából az előző került ki győztesen, azzal a hivatkozással, hogy a béreket terhelő járulékok csökkentése serkentőleg hat majd a vállalkozásokra és a foglalkoztatásra.

A pénzügyi-gazdasági válság ugyan keresztülhúzta e számításokat, de a kormány döntését a munkáltatók is támogatták – állítja Rolek Ferenc. Hosszú távon ugyanis csak a béreket terhelő járulékok és adók további csökkentésével növelhető a versenyképesség és bővíthető a foglalkoztatás. Szerinte az Egészségbiztosítási Alap egyensúlyát nemcsak a bevételek átrendeződése, hanem az egészségügyi költségek drasztikus növekedése is befolyásolja, ebből adódik a kérdés: hogyan finanszírozható a gyógyintézményrendszer?

A költségnövekedést az innovatív technológiák, az új és drága orvosságok berobbanása, valamint a lakosság idősödéséhez társuló ellátási igény bővülése idézi elő, ám ez utóbbi a járulékfizetők számának csökkenésével is jár. Ezért is kell megreformálni az egészségügy finanszírozását, de többletpénz is kell a rendszerbe – erősíti meg Csiba Gábor. Forrást is javasol: a biztosító pénzalapját a különféle egészségre ártalmas élelmiszerek, italok, cigarettatermékek fogyasztói adójának becsatornázásával növelhetnék. Végül is nincs másról szó, csak arról, hogy az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt – mondja.

Hogy ez esetben nem sérül-e a biztosítási elv? Boncz Imre szerint nem. Akkor sem kell feladni a szolidaritás elvén nyugvó biztosítási rendszert, ha a jövőben az Egészségbiztosítási Alapban a járulékbevételek terhére még tovább nő a költségvetési arány. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra akkor is szükség lesz. Amúgy a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy olcsóbban működtethető az állami rendszer a tisztán biztosítási alapúnál, a több-biztosítási rendszer pedig kétszer anynyiba kerül, mint ahol egy finanszírozza az egészségügyet – avat be a biztosítástudomány világába a szakember.

Adódik a kérdés: milyen ellátási csomagra számíthatnának a betegek az adóalapú rendszerben? Azzal mindenki egyetért, hogy a mai gyógyintézményrendszert és a ma járó ellátásokat az egészségbiztosító jelenlegi forrásából nem lehet finanszírozni – véli Boncz Imre. Azért sem, mert annak ellenére, hogy nincs meghatározva az ellátási alapcsomag, elvileg mindenkinek a legmagasabb szintű ellátás jár, ezért alakulnak ki a hosszú várólisták, adósodnak el a kórházak – teszi hozzá Csiba Gábor. Ezért ő feltételekhez, például a különféle térítésmentesen igényelhető szűrővizsgálatokon való részvételhez kötné az alapcsomag igénybevételét, így számos betegséget megelőzhetnének, az időben felismert kórok gyógyítása pedig olcsóbb lenne. A csomag összeállítása az OEP és a szaktárca feladata, ám a döntés, csakúgy, mint az Egészségbiztosítási Alap forrásallokációja, a kormány kompetenciája.




Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.