Van elég megújulóhulladék
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Alapvetően megfelelők a hazai adottságok ahhoz, hogy kielégítsék a biogáz-, a biodízel- és a bioetanol-alapú energiatermelés növekvő alapanyagigényét 2020-ig – derül ki abból a tanulmányból, amely a KPMG Tanácsadó Kft. vezetésével készült a Magyar Energia Hivatal megbízásából. A mezőgazdasági és egyéb hulladékok energetikai célú hasznosítása egyébként is egybeesik a kormány terveivel, ám fel kellett mérni, piaci oldalról mik a realitások.
A hazai cégek tervei alapján 2020-ra 250 megawattnyi biogáz-tüzelésű kiserőmű létesül az országban. Feltéve, hogy e létesítmények meg is épülnek, kiszolgálásukhoz hozzávetőleg 20 petajoule energiatartalmú biogáz-üzemanyagra lesz szükség. A KPMG felmérése szerint e mennyiség bőven rendelkezésre áll majd, sőt, akár ennek a másfélszerese is. Szintén jó hír, hogy várhatóan nem lesz gond a gáz előállításához szükséges anyagok beszerzési árával sem. Jelenleg ugyanis a biogázüzemek a helyi piacok állati és élelmiszer-ipari hulladékaira építenek, amiért nem vagy csak keveset fizetnek. Ha ugyanis nem vennék át a hulladékot, az ártalmatlanítás jelentős költségeket jelentene a termelőknek.
A biogáz-alapanyagok közül egyedül a silókukorica az, amelyet mindenképpen meg kell vásárolni. Viszont – derült ki a tanulmányból – elvileg silókukorica nélkül is nagyon jól meglehetnek a biogáztermelők a többi, lényegében ingyenes alapanyagforrás bősége miatt. Mindebből az is következik, hogy jó eséllyel az alapanyagokért sem alakul majd ki érdemi árverseny. Annak alapján azonban valamekkora mennyiségű vásárlás mégis lesz, hogy a jó gázkihozatal érdekében, vagyis a megfelelő alapanyagmix kialakításáért ma is hajlandók fizetni a biogázüzemek. Jórészt épp silókukoricát vennének. Ezt támasztják alá az üzleti terveik is.
Az elmúlt három év tapasztalatai alapján, valamint a termőterületek nagyságának változatlanságát feltételezve egy kisebb és egy nagyobb terméshozammal számoló forgatókönyvet vázolt fel a KPMG a hazai bioetanol- és biodízelpiac kilátásáról. A bioetanol esetében mindkét szcenárió azt a végeredményt hozta, hogy az előállításához szükséges, 2020-ra becsült 14 petajoule-nyi energia mindenképpen rendelkezésre áll majd kukoricából és búzából is.
A 2020-ra tervezett, 23 petajoule energiaigényű biodízelgyártáshoz azonban nem ígérkezik elégségesnek az a repce- és napraforgó-mennyiség, amekkora az alacsony termésátlagú forgatókönyv mellett várható. Ebből az következik, hogy növelni kell az érintett termőterületet a majdani igény kielégítéséhez.
Zökkenők, újabb válsághullám, termesztés saját célra
Az erőművi/nagy fűtőművi biomassza-tüzelés elterjedését határozottan hátráltatja a technológia magas költsége – válaszolt lapunknak Lengyel András, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási vezetője. Nem véletlen, hogy a biomassza-alapú áramtermelés főként szenes együtt tüzeléssel valósul meg a szocializmus alatt kiépült (jórészt már korszerűtlennek minősülő) erőművi egységekben. A magas költségeket állami támogatások ellensúlyozhatják, de e téren további erőfeszítésekre van szükség a megújulókra vonatkozó 2020-as célok eléréséhez.A válság első hulláma is a hitelfelvételi lehetőségek erős szűkülését hozta, a második hullám várhatóan tovább mélyíti e problémát. Mindez komoly akadály, mert a beruházásokat döntő részben (a krízis előtt akár 80-85 százalékban) hitelből finanszírozzák. A válság kezelését célzó különadók (banki, energetikai) is csökkentik a beruházási kedvet. Ráadásul a megújuló energiák nagy része piaci alapon jelenleg nem versenyképes, valamilyen állami vagy más támogatásra van szükség az elterjedésükhöz, ám a gazdasági válság miatt kérdéses a szükséges támogatások rendelkezésre állása.
A bioüzemanyagok alapanyagának saját termesztése gazdaságilag nem tűnik racionálisnak a gyártók számára – vetette el a lehetőséget a szakember –, ennek több oka van. Egyrészt az alkalmas növények termesztéséhez az üzemanyag-termelőknek saját gazdaságot kellene létrehozni, ez nagyban eltérne a fő tevékenységüktől. A szükséges földterületek megvásárlása vagy bérlése jelentős költséget jelent, továbbá külföldi cég esetén a földvásárlás szinte lehetetlen. Pluszteher lenne a termőföld jogszabályoknak megfelelő kezelése is. Az agrártermékek termesztésének évenkénti ingadozása miatt pedig a többletet értékesíteni vagy raktározni kellene, a hiányt pedig külső forrásból pótolni. Ésszerűbb tehát az alapanyagok piaci megvétele, közép- vagy hosszú távú szerződésekkel való lekötése, mert így valamennyire csökkenthető a piaci árak változásából adódó kockázat.
A válság első hulláma is a hitelfelvételi lehetőségek erős szűkülését hozta, a második hullám várhatóan tovább mélyíti e problémát. Mindez komoly akadály, mert a beruházásokat döntő részben (a krízis előtt akár 80-85 százalékban) hitelből finanszírozzák. A válság kezelését célzó különadók (banki, energetikai) is csökkentik a beruházási kedvet. Ráadásul a megújuló energiák nagy része piaci alapon jelenleg nem versenyképes, valamilyen állami vagy más támogatásra van szükség az elterjedésükhöz, ám a gazdasági válság miatt kérdéses a szükséges támogatások rendelkezésre állása.
A bioüzemanyagok alapanyagának saját termesztése gazdaságilag nem tűnik racionálisnak a gyártók számára – vetette el a lehetőséget a szakember –, ennek több oka van. Egyrészt az alkalmas növények termesztéséhez az üzemanyag-termelőknek saját gazdaságot kellene létrehozni, ez nagyban eltérne a fő tevékenységüktől. A szükséges földterületek megvásárlása vagy bérlése jelentős költséget jelent, továbbá külföldi cég esetén a földvásárlás szinte lehetetlen. Pluszteher lenne a termőföld jogszabályoknak megfelelő kezelése is. Az agrártermékek termesztésének évenkénti ingadozása miatt pedig a többletet értékesíteni vagy raktározni kellene, a hiányt pedig külső forrásból pótolni. Ésszerűbb tehát az alapanyagok piaci megvétele, közép- vagy hosszú távú szerződésekkel való lekötése, mert így valamennyire csökkenthető a piaci árak változásából adódó kockázat.-->
