Meglehet, hogy az Egészségbiztosítási Alap (EA) gyógyító-megelőző büdzséjéhez viszonyítva nagy a gyógyszerköltségvetés, ám ezt a lakosság megbetegedési és halálozási mutatói indokolják, s tény az is, hogy az európai országokhoz viszonyítva maga az EA is szűk keresztmetszetű.
A Széll Kálmán-tervben jövőre 83, a következő két évre 120-120 milliárdos gyógyszerkassza-csökkentést írtak elő. Leitner György szerint azonban legfeljebb 50 milliárdos megtakarítás érhető el, de kérdés, hogy ez milyen veszélyt jelent a betegekre.
Megtakarítás érhető el a generikus (lejárt szabadalmi védettségű másolat) gyógyszerek árának csökkentésével, illetve a nem bizonyított hatékonyságú orvosságok tb-listáról való törlésével. Felül lehetne vizsgálni továbbá a 25 százalékos tb-támogatással kapható, általában akut kezeléseknél alkalmazott gyógyszerek körét is.
Ha a finanszírozó ilyen szempontokat is figyelembe venne, juthatna pénz a súlyosabb betegek számára valóban gyógyulási esélyt jelentő innovatív szerek tb-támogatására, e készítmények ugyanis egyre kevesebb beteghez jutnak el. Pedig egy orvosságot holisztikus szemlélettel kellene kezelni, s nem csak önmagában az árát figyelembe venni.
Így derülhet ki, hogy a gyorsabb gyógyulással rövidebb lehet a kórházi kezelési idő, korábban visszakerülhet a beteg a munkába, s máris megtérül a drágább, innovatív orvosság költsége. Jelenleg Magyarország nem fizeti meg az innováció árát, mondhatni, hogy e tekintetben „potyautas” a többi európai államhoz képest – fogalmazott Leitner György. Szerinte a gyógyszerpromóció adóval való szabályozása alapvetően nem rossz, ám szükséges lenne különbséget tenni a promóció és a tudományos információ között. Ez utóbbihoz ugyanis a gyógyszercégeknél alkalmazott tudományos munkatársaktól, az általuk támogatott konferenciákon elhangzott előadásokból juthatnak az orvosok, ezt nem adóztatni, hanem ösztönözni kellene.
Kár, hogy a gyógyszerkassza tervezésénél csak a fiskális eszköztárat alkalmazta a gazdaságpolitika, megkülönböztetés nélkül tetemes adót rótt az iparra. Ennek következménye, hogy a cégek más országokba irányítják a beruházásaikat, a kutatás-fejlesztést. Várható, hogy 1500-2000 magasan képzett ember kerül utcára, hagyhatja el az országot, ezért nagyobb lehet a 83 milliárdos megtakarítás előírásának a kára a hasznánál – tette hozzá Leitner György.
