A különbséget az okozza, hogy számos szempontot kell figyelembe venni a földvásárlással kapcsolatos jó döntéseknél. Ha valaki nem mezőgazdasággal foglalkozó szakmai befektető, a sok speciális körülményt nehezen tudja megfelelően mérlegelni. Ezért a pénzügyi földpiaci befektetésekhez és az azokkal járó ügyintézésekhez elengedhetetlen a szakértői közreműködés, de ennek felhasználásával – húzta alá Polyák László – a termőföldvásárlások már csak a lényegi döntési pontokon igényelnek személyes részvételt. Szakértők bevonásával a tranzakciók akár egy banki befektetéshez hasonlóan egyszerűvé válhatnak, amikor „aláírunk papírokat, és a többi megy magától” – állapította meg.
A jellegzetes földvásárlási problémák közé tartozik, hogy mit, milyen áron, hol érdemes vásárolni, illetve a kiválasztott területekhez miként lehet odajutni, azokat hogyan lehet hasznosítani. Általában gondot okozhat az adásvételi és haszonbérleti megállapodások megkötése és a változásokhoz kapcsolódó hivatali ügyintézés is. Már kiindulásként nehézséget jelenthet, hogy általánosságban véve „egy hektár földnek” nincs is ára, mivel azt minden esetben számos konkrét feltétel határozza meg.
A vezérigazgató-helyettes szerint befektetési célú termőföld szántó és gyep művelési ágú terület lehet, mert az egyéb besorolású földeket – például az erdőket, a gyümölcsösöket vagy a szőlőket – olyan speciális tulajdonságok jellemzik, amelyek miatt nem ajánlhatók a pénzügyi tranzakciókhoz. Fontos szempont, hogy a megvásárolni kívánt terület legalább 10–15 hektár nagyságú és lehetőleg egybefüggő legyen, mert ez a későbbi hasznosítást – jellemzően a haszonbérbe adást – nagyban megkönnyítheti. Fontosak a terület tulajdoni viszonyai is, hiszen az elaprózódott birtokszerkezettel érintett, kis osztatlan közös tulajdonok esetén a tulajdonosi érdekek képviselete problémás lehet. Sok tulajdonos esetén ugyanis a földek megvásárlása vagy későbbi hasznosítása gyakorlatilag lehetetlenné válhat a nagyszámú, különböző tulajdonosi érdek ütközése miatt.
Lényeges kritérium az is, hogy a kiszemelt termőföldekre igénybe vehetők legyenek az uniós területalapú támogatások, mert ezek az elérhető haszonbérleti díjak miatt fontosak lehetnek – tette hozzá Polyák László. A 700–800 ezer forintos mai hektáronkénti átlagárakból és a minimum 10–15 hektáros elfogadható birtokméretből kiindulva pedig legalább 7–10 millió forinttal kell rendelkeznie annak, aki termőföld-befektetésben gondolkodik – állapította meg.
Az ármeghatározás minden esetben konkrét, csak a kiválasztott területre vonatkozó lehet. Az árak akár többszáz százalékban is szóródhatnak annak függvényében, milyen a birtokméret, a hasznosítás vagy a tulajdonosi szerkezet. A vezérigazgató-helyettes szerint a konkrét ármegállapításnál a területi elhelyezkedés, a művelési ág, a mezőgazdasági érték, a területi méret, a tulajdonosi viszony és a támogathatóság számít a legfontosabb szempontnak. Emellett azonban lényeges tényező az adott termőföldek természetbeni állapota is.
A termőföldbefektetések legfontosabb feltételei
l a kiszemelt területszántó és gyep művelési ág lehet
l legalább 10–15
hektáros terület
kell
l lehetőleg egybefüggő legyen a terület
l uniós területalapú támogatások igénybevételi lehetősége
l 7–10 millió forintos tőkével rendelkezzen
a befektető
l Szakértő igénybevétele maximálisan indo-
kolt
szántó és gyep művelési ág lehet
l legalább 10–15
hektáros terület
kell
l lehetőleg egybefüggő legyen a terület
l uniós területalapú támogatások igénybevételi lehetősége
l 7–10 millió forintos tőkével rendelkezzen
a befektető
l Szakértő igénybevétele maximálisan indo-
kolt -->
