Véget vetnek a pazarlásnak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Nem véletlen a szigor: a lipidszintcsökkentő gyógyszereket például egy évvel a terápia kezdete után a betegeknek mindöszsze a 22 százaléka, a cukorbetegeknek a fele szedi.
A szigor azonban nem ér itt véget, hiszen jövőre, a Széll Kálmán-terv szerint, 83 milliárd forintos megtakarítást kell elérni a gyógyszer-támogatási rendszerben. A 300 milliárd forintos gyógyszerkassza közel harmadolását elsősorban a gyógyszercégek különadójának 12-ről 20 százalékra emelésétől, az ötmillió forint éves orvoslátogatói díj megduplázásától és a támogatásvolumen-szerződések újrakötésétől várják. Ez utóbbiakban a tb és a cégek előre meghatározzák a támogatással forgalmazható gyógyszerek mennyiségét, az a fölötti fogyasztás a cégek kontójára megy.
Jelentős megtakarításra számít a kormányzat a generikus (lejárt szabadalmi védettségű) orvosságoknál bevezetett preferált referenciaár-sávtól. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszerforgalmazók vakliciten kínálják készítményeiket, és a legolcsóbbtól legfeljebb 5 százalékkal drágább maradhat a tb-listán. Gyorsítják az első generikus termékek tb-listára kerülését is, ezzel Európában az egyik legszigorúbb szabályozást vezetnék be. Az originális orvosságoknál 60 százalékkal olcsóbban kerülhetnek csak be a közfinanszírozásba, az utánuk jövőknek már ez az ár szab határt.
A koleszterincsökkentőt szedőknek számítani kell arra, hogy míg korábban az azonos hatóanyagú készítményekhez, jövőre az összes e terápiára alkalmazható, különböző hatóanyagúhoz kapnak fix tb-támogatást. Ha ragaszkodnak régi szerükhöz, a cechet nekik kell állni.
Megtakarítást vár a tárca a nagyon drága (egy daganatos betegnél évente 4-5 millió forintos) biotechnológiai gyógyszerek szabadalmának jövő évtől kezdődő lejártától. Ezeket az élő sejtkultúrák felhasználásával előállított készítményeket másolni nem lehet, de hasonmásaikat (biosimilar) elő lehet állítani. A tervek szerint az eredeti készítménnyel kezelt betegek átállítása nem lenne kötelező, de az új betegeket már a biohasonlóval kellene gyógyítani. Ha ennél 30 százalékkal drágábban forgalmazná termékét a cég, neki kellene fizetni a támogatás különbözetét – dobozonként 4700 forintot.
Jelenleg méltányosság jogcímen egy-egy hatóanyagú gyógyszerhez évente 50 beteg juthat hozzá, az e fölötti igénynél a gyártónak kezdeményezni kell terméke tb-befogadását. A jövőben vagy 50 betegnél vagy betegenként 8 millió forintnál húznák meg a határt. Összességében erre a jogcímre az idei 5,1 milliárd forint helyett mindössze 3 milliárd juthat. A tervek szerint szűkül a közgyógylista is, csak a referencia- vagy az annál olcsóbb napi terápiás költségű készítményt írhatja majd föl e címen az orvos.
Az OECD-országokhoz hasonlóan jövőre számos orvosságot csak kórházakban, taj számra kaphatna meg a beteg, azok összegével nő a kórházi, illetve csökken a gyógyszerkassza. Ha a kórházi távozás után is szükség lesz a gyógyszerre, úgy azt speciális szoftverrel, úgynevezett e-receptre írhatja csak föl a szakorvos, ezt a tb képes ellenőrizni.
Takarékos patikusok
Az eddigi három hónap helyett a gyógyszerész egyhavi gyógyszert adhatna ki a betegnek, és felemelnék a patikában készíthető orvosságok díját. Mivel a patikai gyógyszerforgalom csökkenése és az olcsóbb orvosságok forgalmazása miatt 8-9 milliárd forinttal csökken a kiskereskedelmi árrés (most 52 milliárd a tb-támogatott szerek után), kompenzálásra számíthatnak, és a mostani 850 forint helyett 1080-ra emelnék az 5000 forintnál drágább készítmények fix öszszegű árrését.


