Nem véletlen a szigor: a lipidszintcsökkentő gyógyszereket például egy évvel a terápia kezdete után a betegeknek mindöszsze a 22 százaléka, a cukorbetegeknek a fele szedi.
A szigor azonban nem ér itt véget, hiszen jövőre, a Széll Kálmán-terv szerint, 83 milliárd forintos megtakarítást kell elérni a gyógyszer-támogatási rendszerben. A 300 milliárd forintos gyógyszerkassza közel harmadolását elsősorban a gyógyszercégek különadójának 12-ről 20 százalékra emelésétől, az ötmillió forint éves orvoslátogatói díj megduplázásától és a támogatásvolumen-szerződések újrakötésétől várják. Ez utóbbiakban a tb és a cégek előre meghatározzák a támogatással forgalmazható gyógyszerek mennyiségét, az a fölötti fogyasztás a cégek kontójára megy.
Jelentős megtakarításra számít a kormányzat a generikus (lejárt szabadalmi védettségű) orvosságoknál bevezetett preferált referenciaár-sávtól. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszerforgalmazók vakliciten kínálják készítményeiket, és a legolcsóbbtól legfeljebb 5 százalékkal drágább maradhat a tb-listán. Gyorsítják az első generikus termékek tb-listára kerülését is, ezzel Európában az egyik legszigorúbb szabályozást vezetnék be. Az originális orvosságoknál 60 százalékkal olcsóbban kerülhetnek csak be a közfinanszírozásba, az utánuk jövőknek már ez az ár szab határt.
A koleszterincsökkentőt szedőknek számítani kell arra, hogy míg korábban az azonos hatóanyagú készítményekhez, jövőre az összes e terápiára alkalmazható, különböző hatóanyagúhoz kapnak fix tb-támogatást. Ha ragaszkodnak régi szerükhöz, a cechet nekik kell állni.
Megtakarítást vár a tárca a nagyon drága (egy daganatos betegnél évente 4-5 millió forintos) biotechnológiai gyógyszerek szabadalmának jövő évtől kezdődő lejártától. Ezeket az élő sejtkultúrák felhasználásával előállított készítményeket másolni nem lehet, de hasonmásaikat (biosimilar) elő lehet állítani. A tervek szerint az eredeti készítménnyel kezelt betegek átállítása nem lenne kötelező, de az új betegeket már a biohasonlóval kellene gyógyítani. Ha ennél 30 százalékkal drágábban forgalmazná termékét a cég, neki kellene fizetni a támogatás különbözetét – dobozonként 4700 forintot.
Jelenleg méltányosság jogcímen egy-egy hatóanyagú gyógyszerhez évente 50 beteg juthat hozzá, az e fölötti igénynél a gyártónak kezdeményezni kell terméke tb-befogadását. A jövőben vagy 50 betegnél vagy betegenként 8 millió forintnál húznák meg a határt. Összességében erre a jogcímre az idei 5,1 milliárd forint helyett mindössze 3 milliárd juthat. A tervek szerint szűkül a közgyógylista is, csak a referencia- vagy az annál olcsóbb napi terápiás költségű készítményt írhatja majd föl e címen az orvos.
Az OECD-országokhoz hasonlóan jövőre számos orvosságot csak kórházakban, taj számra kaphatna meg a beteg, azok összegével nő a kórházi, illetve csökken a gyógyszerkassza. Ha a kórházi távozás után is szükség lesz a gyógyszerre, úgy azt speciális szoftverrel, úgynevezett e-receptre írhatja csak föl a szakorvos, ezt a tb képes ellenőrizni.
Takarékos patikusok
Az eddigi három hónap helyett a gyógyszerész egyhavi gyógyszert adhatna ki a betegnek, és felemelnék a patikában készíthető orvosságok díját. Mivel a patikai gyógyszerforgalom csökkenése és az olcsóbb orvosságok forgalmazása miatt 8-9 milliárd forinttal csökken a kiskereskedelmi árrés (most 52 milliárd a tb-támogatott szerek után), kompenzálásra számíthatnak, és a mostani 850 forint helyett 1080-ra emelnék az 5000 forintnál drágább készítmények fix öszszegű árrését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.