Zöldprojektek piaci alapon

Nem kizárólag a megfelelő ártámogatási rendszer ösztönözheti a beruházókat arra, hogy megújuló energiát hasznosító projekteket indítsanak Magyarországon. Ezt bizonyítja, hogy az utóbbi fél évben megszaporodott a támogatást nem igénylő biomasszát vagy biogázt hasznosító projektek és hitelkérelmek száma Gulyás Olivér, az MKB Bank energetikai projektfinanszírozási osztályvezetőjének tapasztalatai szerint. „A kizárólag piaci alapon szerveződő biogáz- és biomassza-beruházások közös jellemzője, hogy jórészt kicsik, és van egy speciális előnyük: tulajdonosaik megtakaríthatják velük a veszélyes hulladékok kezelésével, tárolásával, ártalmatlanításával járó hatalmas költségeket. Ezért cserébe pénzügyileg el tudják viselni, hogy a piacinál magasabb áron termelnek áramot vagy hőt” – magyarázta lapunknak Gulyás Olivér. Azok a vállalatok indítják ezeket a projekteket, amelyeknél folyamatosan képződik például szerves állati, növényi vagy más veszélyes hulladék, szennyvíz. Jellemzően tehát mezőgazdasági és élelmiszer-ipari társaságokról, éttermekről, szennyvíztisztítókról, papír- és bútoripari cégekről van szó. A nagyobb beruházásokkal ellentétben az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknél gyorsabb az engedélyeztetés és a kivitelezés is.

Persze továbbra is viszonylag kevesen jutnak kölcsönhöz, mert van a hazai megújuló energiához kapcsolódó hitelkérelmeknek egy másik jellemzője is: túl sok a műszakilag vagy egyéb más okból megvalósíthatatlan elgondolás. Szép számmal próbálkoznak az MKB Banknál soha nem látott technológiákhoz pénzt szerezni, vagy csak egyszerűen úgy, hogy képtelenek egyértelműen leírni, mi is a célja a sokmilliárdos projektjüknek. Emiatt a bank a kérelmek akár 70-80 százalékát is kénytelen elutasítani – ez a külső tényezőktől teljesen független dolog, és nem is lehet a romló

piaci vagy szabályozási környezet számlájára írni.

Közben a megújulóenergia-termelői szakma nagyobb része az őket érintő támogatási rendszer átalakulására összpontosít, hiszen az állam által egyébként priorizált tevékenységük támogatás vagy más, külső segítség nélkül életképtelen. Gulyás Olivér úgy látja, itt sem feltétlenül a beruházások vagy a termelt energia árának a támogatása az egyetlen lehetséges segítség, főleg, hogy például sok biomaszsza- vagy szélerőmű már korábban is csak minimális, 10 százalékos vissza nem térítendő támogatással létesült. Az osztályvezető célravezető megoldásnak látná például a kamattámogatást az egyébként is megsegítendő szektorban, de az is lendítene az ügyön, ha például az MFB adna garanciát a különböző támogatások (például KEOP, amennyiben újra megnyitják) mellé. Az viszont tény, hogy annak ára van, ha fenntartható energiagazdálkodást, az unokáink által is élhető környezetet akarunk létrehozni.