Budapest–Belgrád-vasútvonal: Lázár János minisztériuma fontos figyelmeztetést küldött
Szigorú tesztelési folyamat lezárása után február 27-én hajnalban megindult az áruszállítás a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszán – számolt be az építési és közlekedési minisztérium.
Az újjáépített, közkeletű nevén BuBe-projektként ismert 150-es vonalon ütemezetten tér vissza a teherforgalom: a szakemberek számításai szerint a harmadik negyedévre érheti el a pálya a teljes kihasználtságnak tekinthető forgalmat.
A Soroksár és Kelebia közötti szakaszon a tehervonatok korszerű infrastruktúrán, akár 100 kilométer/órás sebességgel közlekedhetnek.
A Ferencváros és Soroksár Terminál közötti részen a teherszállítás a kivitelezés ideje alatt is folyamatos maradt, most azonban a teljes, modernizált vonalszakasz áll az árufuvarozók rendelkezésére. A piaci érdeklődés jelentős:
több nagy vasúttársaság – köztük a GYSEV Cargo, a CER Hungary, a Central Railways és a Rail Cargo Hungária – is határátlépő tehervonatok indítására készül.
A forgalmat jelképesen a MÁV Rail Tours tehervonata nyitotta meg éjfélkor, egy Siemens Vectron mozdonnyal az élen. Szerbia felől az első tehervonat a hajnali órákban érkezett Kelebián át Magyarországra.
A vonal központi forgalomirányítási rendszerrel (KÖFI) működik, a berendezések az első napon rendben üzemeltek. A bevezető időszakban – az ETCS és egyéb rendszerek további tesztelése miatt – egyelőre kétóránként közlekedhetnek tehervonatok, így naponta legfeljebb 8–10 szerelvény halad át a Budapest–Kelebia-szakaszon.
A MÁV csoport arra kéri a vasútvonal mentén élőket és közlekedőket, hogy fokozott figyelemmel közelítsék meg a vasúti átjárókat, és maradéktalanul tartsák be a KRESZ szabályait.
Az építési és közlekedési minisztérium közlése szerint a 160 kilométeres beruházás az elmúlt évek legnagyobb hazai vasútfejlesztése volt: a korábbi egyvágányú, elavult pálya helyett végig kétvágányú, 160 kilometer/órás sebességre alkalmas vasútvonal épült ki.
A projekt nemcsak Magyarország logisztikai szerepét erősítheti a régióban, hanem a személyszállítás újraindításával – amely tavasszal indulhat el Budapest és Belgrád között – az agglomeráció déli részén élők számára is gyorsabb és kényelmesebb közlekedési alternatívát kínálhat. A tervek szerint 2026 végére mind az áru-, mind a személyszállítás teljes kapacitással működhet a vonalon.
Budapest–Belgrád-vasútvonal: máris óriási fordulat történt
„Magyarország és Szerbia megkerülhetetlenné vált a déli–nyugati irányú közlekedésben és szállításban Európában, és az ebből származó bevételek a szerb és a magyar gazdaságot fogják erősíteni a jövőben.
A mai napon már tíz tehervonat közlekedésére kérnek engedélyt, de a vonal kapacitása óránként három tehervonatot is kezelni tud, tehát húszpercenként zúghatnak majd a tehervonatok egy-egy irányba ezen a vonalon” – mondta korábban Szijjártó Péter, aki üdvözölte, hogy márciusban megindul a személyszállítás is, ami azt jelenti, hogy a személyvonatok mellett naponta tizenhat nemzetközi vonat fog közlekedni a két főváros között, és közülük négy is össze fogja kötni Bécset Belgráddal.
A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott, hogy a magyar és a szerb vasúttársaság felváltva állítja ki a vonatokat, a MÁV modern Eurocity szerelvényeket fog közlekedtetni, ugyanakkor kíváncsian várják a szerb vasúttársaság ultramodern, kínai gyártású motorvonatait Magyarországon.
