Tepertős pogácsa, vecsési savanyú káposzta, ulti kártyajáték és magyar csodakanca – vajon mi a közös bennük?

Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság e témában szervezett ülésén kiemelte, hogy hungarikumaink hozzájárulnak nemzeti identitásunk megerősítéséhez, és segítik kulturális örökségünk továbbadását a jövő generációi számára. A tárcavezető rámutatott, hogy történelmi döntést hozott a bizottság, hiszen már százra nőtt a hungarikumaink száma. Azt is hangsúlyozta, hogy a hungarikumok nemzetpolitikai jelentőséggel bírnak – derül ki a bizottság közleményéből. Nemzeti értékeink feltárása, megőrzése és megismertetése erősíti a közösségi összetartozást, és hiteles képet ad Magyarországról itthon és a világban egyaránt – idézte a miniszter további gondolatait az Origo.

Újabb elemek a Hungarikumok Gyűjteményében és a Magyar Értéktárban

A Hungarikumok Gyűjteményében nyilvántartott értékek száma az eddigi 98-ról 100-ra emelkedett, míg a Magyar Értéktár elemeinek száma 162-ről 164-re.

Köztudomású, hogy a tepertős pogácsa a magyar gasztronómia egyik legismertebb és legkedveltebb sós süteménye, amely a paraszti konyha hagyományait őrzi, és ma is meghatározó szerepet tölt be a mindennapi étkezésekben, valamint a közösségi alkalmakon. 2007-ben egy magyar szervezet, a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje védettségi eljárást indított az Európai Uniónál, hogy ismerjék el hagyományos magyar ételként a tepertős pogácsát. A bejegyzés 2013-ban megtörtént, három évvel később megkapta a hagyományos különleges termék minősítést. A pogácsa sütése és kereskedelmi forgalomba hozása 2016 óta csak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak való bejelentés után történhet annak érdekében, hogy a silányabb minőségű tepertős pogácsákat kiszűrjék. 

A Vecsés térségéhez kötődő savanyú káposzta egyedülálló minőségét pedig a generációkon át öröklődő sváb receptúrák és a kiváló helyi alapanyagok garantálják. Kiemelkedő minősége, magas C-vitamin-tartalma és sokoldalú felhasználása miatt a magyar konyha meghatározó alapanyaga. Több mint 200 éves hagyományokon alapuló, tejsavas erjesztéssel és hagyományos fűszerezéssel készül a helyi, vékony levelű káposztából ez az adalékanyag-mentes, roppanós finomság. 

A gyűjteménybe került az egész magyarság által ismert és közkedvelt ulti kártyajáték. Ez a legnépszerűbb, 32 lapos magyar kártyával játszott, nagy stratégiai igényű magyar kártyajáték, ahol a logikáé és a bemondásoké a főszerep. Általában 3 játékos játssza, a cél a licitálás (bejelentés) szerinti pontszámok elérése, gyakran „rabló” változatban, ahol a talon cserélhető. Főbb elemei: hetesek, ulti (alsó-felső-ász), kontra/rekontra.

Szintén nemzeti értékké vált Kincsem, a magyar csodakanca, a hazai lóversenysport kiemelkedő lova. Kincsem (1874–1887) a magyar (és a világtörténelem) legeredményesebb angol telivér kancája, aki 54 futamából 54-et megnyert. Blaskovich Ernő tenyésztette, sötétsárga színű volt, és 1874-ben született Tápiószentmártonban. Verhetetlen teljesítményével örökre beírta magát a lósport történetébe.

A Hungarikumok Gyűjteményéről és a Magyar Értéktárról itt olvashat további érdekes információkat.