Ennek oka az, hogy amíg egy átlagos magyar családi ház teljes energiaköltségeinek mindössze 10-15 százalékát fordítjuk meleg víz előállítására, addig a fűtési költségek az energiaszámla 60-70 százalékát teszik ki. Könnyen belátható tehát, hogy a rezsiköltségek egyértelműen a hőveszteség szigetelés révén történő minimalizálásával csökkenthetők a legnagyobb arányban, nem pedig a melegvíz vagy fűtés napkollektorokkal való rásegítésével.
A szigetelés támogatására azért is nagyobb szükség lenne, vélik a Knauf Insulation szakértői, mert az EURIMA adatai szerint a Magyarországon alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága jócskán elmarad a hazánkhoz hasonló átlaghőmérsékleti adottságokkal rendelkező országokétól. Míg hazánkban az átlagos homlokzati szigetelésvastagság 80-90 mm körül alakul, addig a szomszédos Szlovákiában 100-120, Lengyelországban pedig 150 mm vastagságú anyaggal szigetelik az épületeket, de még a nálunk enyhébb időjárással rendelkező Szlovéniában is 100 milliméter az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága, miközben a gáz ára régiós összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb.
A családi házakon alkalmazott szigetelőanyag-vastagság tekintetében Norvégia, Finnország és Svédország állnak az európai rangsor élén. E skandináv országokban, annak ellenére, hogy a gáz ára náluk alacsonyabb, a jóval hűvösebb időjárás miatt 200 mm-nél is vastagabb szigetelést alkalmaznak az ingatlantulajdonosok, így fűtésszámlájuk akár 35-40 százalékkal is kisebb lehet egy magyar család fűtési költségeinél.
„Egy átlagos magyar otthon energiahatékonysági adottságait tekintve a kormány által támogatott napkollektor mindaddig fölösleges luxusberuházásnak tekinthető, ameddig a legtöbb hőt elvesztő falak és födém megfelelő szigetelése nem megoldott” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A szigetelés egy ház árának átlagosan mindössze 1 százalékát teszi ki, mégis ez az az építőanyag, amivel a fűtésszámla 60-70 százalékkal csökkenthető. A rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt ingatlan 3-4-szer több energiát használ fel feleslegesen, holott a fűtésre leggyakrabban használt gáz ára regionális összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb, vagyis az úgynevezett energiaszegénység nálunk a legnagyobb.
