Ígéretes új szerek az áttétes melanomára

Napjainkig az egyetlen esély a gyógyulásra a melanoma korai stádiumban történő felismerése és az időben történő megfelelő sebészi kimetszése volt. A melanomán kívül nem ismerünk másik olyan daganatot, amelynek akár egy-két milliméteres mélységbeli terjedése is ilyen mértékben befolyásolná a beteg életkilátásait, mivel az életfontos belső szervekbe áttétet adó festékes daganatnál átlagosan féléves túlélési idővel számolhattunk. Ezért a bőrgyógyászati szakma nagy erőfeszítést tett arra, hogy a laikusok is hamar felfigyeljenek e veszélyes kór első jeleire. Már tradíciónak számít a május elején megrendezett Melanoma Nap. Országszerte több ezer ember bőrét megvizsgáljuk a rendezvényen, felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy védekezhet tudatosabb életmóddal a bőrdaganatok kialakulásával szemben. Az áttétes melanoma esetében használt klasszikus daganatellenes kezelések szerény eredménnyel kecsegtettek. Az utóbbi évek molekuláris genetikai kutatásainak köszönhető, hogy az orvosok klinikai megfigyelései alapján elkülönített, eltérően viselkedő festékesbőrdaganat-altípusoknál azonosították, hogy különböző, molekuláris szinten létrejött jelátviteli utak genetikai károsodása áll a háttérben. A gyakori tüdőrákot és vastagbéldaganatokat követve ez a tudásbázis nyitotta meg a molekulárisan célzott kezelések lehetőségét a bőrdaganatok esetében is.

Az orvostudomány legújabb szenzációi és legígéretesebb új fejlesztései közé sorolható három olyan új szer, amely várhatóan mérföldkőnek tekinthető változást hoz az áttétes melanomás betegek hatékony gyógyításában és a bőrrákok hagyományos módszerekkel nem kezelhető, speciális, ritka formáinak jobb ellátásában.

A súlyos, áttétes melanomában szenvedő betegek gyógykezelésében jótékony ipilimumab és vemurafenib hatóanyagú készítményeket az Egyesült Államokban már törzskönyvezték, várakozásunk szerint az utóbbi európai engedélyezése is már csak néhány hetet várat magára. A rendkívüli szigoráról és alaposságáról híres amerikai gyógyszer-engedélyezési hivatal, a Food and Drug Administration (FDA) soha nem látott gyorsasággal tette elérhetővé ezeket a hiánypótló új szereket a betegek számára.

A múlt évben a Nature című szaklap szenzációja volt egy vemurafenib nevű molekula, amely kizárólag a melanomában előforduló mutáns BRAF kináz működését tudja gátolni, az egészséges sejtek kinázaktivitására semmiféle hatással nincs. Ily módon megvalósul a daganat célzott terápiája. Már az első kísérletek biztatók voltak, és az idén mutatták be annak a klinikai vizsgálatnak az eredményét, amelyben a vemurafenib igen hatékonynak bizonyult az áttétes melanomás betegek kezelésében. A vizsgált betegcsoportban a vemurafenibkezelés közel kilencszeresére növelte az objektív tumorválaszarányt, így a kezelt betegek közel felénél látványos javulás mutatkozott. A vizsgálatba bevont végstádiumú, többféle hatástalan kezelésen átesett melanomás páciensek háromnegyede a féléves követési idő során még életben volt.

Az ipilimumab egy rekombináns, teljes egészében emberi eredetű monoklonális ellenanyag, amely a CTLA-4 (citotoxicus T-lymphocyta-asszociált antigén 4) gátlásán keresztül fejti ki hatását; a CTLA-4 a szervezet védelmi rendszerében kulcsszerepet játszó ún. T-sejteken található molekula, amely természetes fékként hat az immunrendszerre. A klinikai vizsgálatok eredményei alapján hatásosnak találták a szert súlyos állapotban lévő, más kezelésre nem reagáló áttétes melanomás betegeknél. Az ipilimumabra jellemző, hogy a páciens állapotában mérhető javulás valamivel később jelentkezik, mint amit kemoterápiás kezelések során tapasztalunk, viszont jóval hosszabb ideig fennáll. Az eddigi gyógyszeres kezelések eredményeivel összevetve az új adatokat az is látszik, hogy a súlyos állapotú betegek nagyobb hányada él még öt év elteltével is.

A nemzetközi tudományos fórumokon a legtöbb szakértő optimistán vélekedik arról, hogy a BRAF-gátló és az immunrendszert aktiváló ipilimumab együttesen lesz igazán hatékony a többszörös áttétben szenvedő melanomás betegek gyógyításában.

Szerencsére viszonylag ritkán fordul elő, hogy olyan hámsejteredetű bőrrákkal találkozunk, amely a szokásos sebészi kimetszésre vagy a sugárterápiára ne gyógyulna meg. Ezek a daganatok főleg a bőrben terjednek. Elvétve mégis találkozunk olyan esetekkel, ahol a klasszikus terápiás fegyvertár csődöt mond. Úgy tűnik, hogy ebben az irányban is mérföldkőnek számító felfedezés gazdagítja a kezelési lehetőségeket. Egy vismodegib nevű szerről számoltak be a tudósok, amely a nagyon kiterjedt, nem operálható, korábban nem gyógyítható alapi sejtes bőrrákban hatékonynak bizonyult az esetek háromnegyedében. A szer az embrionális fejlődésben alapvetően fontos szerepet játszó, egészséges egyéneknél felnőttkorban viszont szunnyadó ún. Hedgehog-jelátviteli út mutáció kiváltotta kóros működését ellensúlyozza, ezáltal létrehozva igen látványos gyógyító hatását.

Mindezek alapján egyértelmű, hogy a molekuláris genetikai tesztek végzése a bőrdaganatok kezelésében ma már nélkülözhetetlen ahhoz, hogy személyre szabottan és a költségeket figyelembe véve is hatékonyan választhassuk ki, várhatóan milyen gyógyszeres kezelés lesz sikeres az adott betegnél. Örömünkre szolgál, láthatjuk: dereng a fény az alagút végén.

a szerző egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika bőrgyógyász-onkológusa