A ritka földfémek speciális anyagok, amelyeket a legkülönbözőbb modern elektronikai eszközök gyártásakor használnak fel. A ritkaföldfém bányászat abszolút ura Kína, amely a világ kitermelésének 97 százalékát adja és többek között exportkorlátozásokkal is igyekszik megőrizni vezető pozícióját. A Baotou Steel a világ egyik legnagyobb ritkaföldfém kitermelője, a kínai cég egymaga termeli ki a globális szükséglet felét, kérdés, hogy meddig. Az elmúlt évtizedben mintegy 50 százalékkal emelkedett a földfémek iránti kereslet, de az új környezetvédelmi szabályok miatt a vállalat számára nehézséget okozhat a szükséges mennyiség kitermelése Belső-Mongóliában.
A helyzet pikantériája, hogy Kína éppen a Nyugat által követelt környezetvédelmi szigor megvalósításaként deklarálja a ritkaföldfém exportkvóták csökkentését. És bár Peking valóban számtalan akciót indított az illegális bányászat felszámolására, a kínai szabályozás szépsége az, hogy kvótamegvonással bünteti azokat a cégeket is, amelyek nem felelnek meg teljesen az előírásoknak. Ezzel Peking tovább korlátozza a kivitelt, ahogyan az a már publikált számokból is kiderül. Az FT ismertette, hogy a 2012-re allokált mennyiségek 27 százalékkal alacsonyabbak a tavalyinál és az engedélyek csaknem kétharmada még nem biztosított az új zöld irányelvekre való hivatkozással – írja az International Centre for Trade and Sustainable Development.
Wolfram- és krómhiány is fenyeget
A frankfurti Förderbank kfW tavaly év végi tanulmánya szerint több fontos nyersanyagból hiány fenyegeti Németországot. A tanulmányban vizsgált 52 nyersanyag közül 13 tekintetében a jövőbeni ellátottság helyzete "kritikus" vagy pedig "nagyon kritikus". Az érintett nyersanyagok túlnyomórészt a ritka fémekhez tartoznak és a német gazdaság számos gyártó ágazata számára kiemelkedő jelentőségűek. A tanulmány szerint a jövőbeni ellátottság szempontjából "igen kritikus" a helyzet a germánium, rénium és az antimon tekintetében. A "kritikus" nyersanyagok között található az indium, a wolfram, a gallium, palládium, de a króm és az ezüst is.A Siemens német konszern és az ausztrál Lynas Corporation Limited ausztrál cég éppen ezért alapított vegyes vállalatot még júliusban. A Siemens a vállalatban 55 százalékos, a Lynas pedig 45 százalékos tulajdonnal részesedik majd, az üzlet részleteit jelenleg dolgozzák ki. A két cég a malajziai Gebeng térségben található bánya kitermelésére szövetkezett.
Kína egyébként a becslések szerint a globális készleteknek csak mintegy 37 százalékát tudhatja magáénak, de azzal szerzett óriási előnyt a piacon, hogy különösebb környezetvédelmi aggályok nélkül, olcsón termelte ki a modern ipar számára nélkülözhetetlen nyersanyagot. A kínai kormány többször jelezte, hogy hajlandó változtatni ezen a téren és mivel a ritkaföldfémek bányászata mérgező, sőt, radioaktív anyagok felszabadítását is jelenti, ezeket a lépéseket nem lehet pusztán a piac korlátozásaként értelmezni.
Kína és a Nyugat egyébként évek óta háborúzik ennek kapcsán, az utolsó csatát Kína vesztette el, miután a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alaptalannak nyilvánította fellebbezését a gazdaságpolitikáját helytelenítő ítélet ügyében. Az EU 1 milliárd eurónyi importált nyersanyag vonatkozásában indított eljárást, aminek végén a WTO kimondta, hogy Kína diszkriminatív módon jár el bizonyos ipari nyersanyagok exportálása tekintetében. Peking ennek kapcsán továbbra is hangsúlyozza, hogy a szabályozás megfelel a szervezet előírásainak és azt is világossá tette, hogy azokat a saját szája íze szerint fogja értelmezni.
A Siemens német konszern és az ausztrál Lynas Corporation Limited ausztrál cég éppen ezért alapított vegyes vállalatot még júliusban. A Siemens a vállalatban 55 százalékos, a Lynas pedig 45 százalékos tulajdonnal részesedik majd, az üzlet részleteit jelenleg dolgozzák ki. A két cég a malajziai Gebeng térségben található bánya kitermelésére szövetkezett. Nem a magas ár a cél Elemzők szerint Kína célja elsősorban nem az árak felhajtása, hanem a nyersanyagok hazai piacon tartása, hiszen így az ázsiai ország rákényszerítheti partnereit, hogy a földfémek helyett készterméket, például mágnest vásároljon tőle. A Bloomberg szerint a kínai vállalatokon kívül mindössze két cég; az amerikai Molycorp és az ausztrál Lynas képes kereskedelmi mennyiségű ritka földfém előállítására. Utóbbi egyébként 2009-ben nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megakadályozta, hogy egy kínai cég többségi részesedést vásároljon belőle. A Molycorp igyekszik újra megnyitni nyolc éve lelakatolt bányáját, amely 2012-ig 20 ezer tonna ritka földfémet termel majd ki. A Lynas 2012-ig 22 ezer tonnás éves kitermelési célt tűzött ki. Összehasonlításul: a számítások szerint 2015-ben mintegy 225 ezer tonnára rúg a világ ritka földfém igénye. -->
