Államosítás és árbefagyasztás jöhet

A nemzetközi beruházásvédelmi egyezmények alapján a közszolgáltatásból kiszoruló többségi magántulajdonú cégek részéről jelentős kártérítési igényre lehet számítani, ha a jelen formájában fogadja el az Országgyűlés a hulladékgazdálkodási törvény tervezetét a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) szerint. Jelenleg a közszolgáltatók mintegy 70 százaléka többségi magántulajdonban működik. További költségeket jelenthet a kieső kapacitások pótlása, illetve azon támogatások egy részének esetleges visszafizetése, ami a már működő, de uniós finanszírozással létrejött hulladékgazdálkodási projektekhez köthető. Farkas Hilda, a szövetség ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy a javaslat nem rendezi a közszolgáltatási díjakból származó kinlevőségek kérdését sem, noha mára a közszolgáltatóknál mintegy 4 milliárd forint hátralék halmozódott föl.

A tervezet szerint hulladéklerakási járulékot kell majd bevezetni, ami segítené a lerakásos ártalmatlanítás visszaszorítását. A KSZGYSZ a járulék bevezetésével alapvetően egyetért, de a tervezetben eredetileg szereplő nettó tonnánkénti 6000 forintos díj az első évben a települési szilárd hulladékok esetén magát a lerakás díját 60-75 százalékkal növelné, a következő évben pedig megduplázódna a járulék. Mivel a közszolgáltatási díjban a lerakási díj körülbelül 40 százalékot képvisel, az első évben 30, a következőben 70 körüli százalékkal nőhet a tarifa, nagy terhet jelentve a lakosságnak és a szolgáltatóknak is. Ezért a KSZGYSZ üdvözli azokat a módosító javaslatokat, amelyek fokozatos bevezetést és alacsonyabb induló értékeket irányoznak elő.

„A jogalkotó egy december végi törvénymódosítással lehetetlenné tette, hogy a közszolgáltatók 2012. január 1-jén emeljék díjaikat, noha e terveket a dönteni jogosult önkormányzatok már elfogadták” – mondta a közszolgáltató társaságokat tömörítő Köztisztasági Egyesület igazgatója. Nagy György szerint, ha a díjak nem követhetik az inflációt, akkor csökkenhet a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás színvonala. Például az együtt több tízezer főt foglalkoztató közszolgáltatók aligha lesznek képesek a magasabb üzemanyag- és bérköltségek, a több milliárd forintos lakossági tartozás mellett a drága szelektív hulladékgyűjtést fenntartani. Még jelentős elbocsátásokra is kényszerülhetnek. A magántulajdonosok szerepének tervezett visszaszorításáról Nagy György úgy vélekedik, hogy a többségi magántulajdonú gazdálkodóknak is biztosítani kellene közszolgáltatási szerződéseik kifutását, ez felkészülést jelenthet az önkormányzatok számára is.

Küszöbön a támogatási tenderek

A közszolgáltatáson kívüli ipari és kereskedelmi hulladékot begyűjtő vállalatok számára súlyos gond, hogy még várniuk kell azokra a közbeszerzési tenderekre, amelyeken a termékdíjas termékekből képződő hulladékok szelektív begyűjtésére és hasznosítására kaphatnánk támogatást – fogalmazott Sárosi Eszter, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója. E hulladékok kezelését ez évtől az állam koordinálja. Azonban késik annak az állami támogatási rendszernek a bevezetése, amely felváltaná a múlt év végéig működött finanszírozási rendszert. E rendszerben a korábbi, piaci alapon működő koordináló szervezetek hasznosították a csak veszteségesen feldolgozható hulladékokat. Kormánykörökből azonban úgy értesültünk, hogy a küszöbön az első közbeszerzési kiírások. Minél gyorsabb tendereztetésre van szükség, hogy az érintett vállalkozásoknak minél rövidebb ideig kelljen a jelenlegi veszteségek mellett finanszírozniuk a begyűjtést.

Németh I. Gergely Küszöbön a támogatási tenderek A közszolgáltatáson kívüli ipari és kereskedelmi hulladékot begyűjtő vállalatok számára súlyos gond, hogy még várniuk kell azokra a közbeszerzési tenderekre, amelyeken a termékdíjas termékekből képződő hulladékok szelektív begyűjtésére és hasznosítására kaphatnánk támogatást – fogalmazott Sárosi Eszter, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója. E hulladékok kezelését ez évtől az állam koordinálja. Azonban késik annak az állami támogatási rendszernek a bevezetése, amely felváltaná a múlt év végéig működött finanszírozási rendszert. E rendszerben a korábbi, piaci alapon működő koordináló szervezetek hasznosították a csak veszteségesen feldolgozható hulladékokat. Kormánykörökből azonban úgy értesültünk, hogy a küszöbön az első közbeszerzési kiírások. Minél gyorsabb tendereztetésre van szükség, hogy az érintett vállalkozásoknak minél rövidebb ideig kelljen a jelenlegi veszteségek mellett finanszírozniuk a begyűjtést.-->