Az internet hajthatja a magyar gazdaságot
A fejlett országokban a teljes hazai össztermék 3,4, a feltörekvő országokban pedig 2 százalékát adják az internet fejlesztése érdekében megvalósuló beruházások, a világhálón keresztül lebonyolított tranzakciók, illetve egyéb, az internethez köthető gazdasági tevékenységek – derül ki a McKinsey stratégiai tanácsadó tanulmányából. Ennél is nagyobb részt vállal az internet a GDP növekedésében: a világhálóhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek dinamikus bővülése az elmúlt években a teljes gazdasági gyarapodás ötödét biztosította a világ legfejlettebb országaiban. A tanácsadó által vizsgált tíz fejlett államban az úgynevezett iGDP (a bruttó hazai össztermék internethez köthető része) 2010-ben 1227 milliárd dollár volt, a kutatásban bevont 40 fejlődő államban pedig 366 milliárdra rúgott.
A McKinsey tanulmánya szerint Magyarország a feltörekvő országok között igen előkelő helyen áll: hazánkban a penetráció ugyan kissé elmarad még a nyugat-európai átlagtól, az internet GDP-hozzájárulása azonban a fejlett országok átlagát is meghaladja, s a 4 százalékot közelíti. A világháló a gazdasági növekedésben is jelentős szerepet vállal: 2010-ben itthon a teljes bővülés 11 százaléka volt az internethez köthető.
Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy – a teljes gazdasághoz hasonlóan – az internet esetében is az export a legmeghatározóbb GDP-összetevő, miközben az elektronikus kereskedelem hazánkban nemzetközi összehasonlításban továbbra is fejletlen – hívta fel a figyelmet Strohmayer János, a McKinsey irodavezetője. A szakember hozzátette: a vállalatok közötti tranzakciók ugyan már hazánkban is általánosak, a lakosság azonban még igen keveset vásárol az interneten. Éppen ezért a jövőben a növekedésnek ez a szegmens adhat újabb lökést, itt azonban az áttöréshez arra van szükség, hogy a fogyasztók úgy érezzék: az internetes vásárlás előnyei kompenzálják a hagyományos vásárláshoz képest magasabbnak érzékelt kockázatot.
Érdekesség, hogy számos kutatás szerint nemcsak az internet elterjedtsége, de a kapcsolat sebessége is hatással lehet a gazdasági növekedésre. Hartwig Tauber, az ultragyors, otthonokig elérő üvegszálas hálózat (Fiber To The Home, azaz FTTH) fejlesztése mellett kampányoló FTTH Council Europe főigazgatója a Világgazdaság kérdésére elmondta: a széles sávú internet-penetráció növekedésével többek közt a távmunka és a rugalmas munkavégzés terjedése, illetve a szolgáltatások bővítése és hatékonyabbá tétele révén számottevően növelhető egy gazdaság termelékenysége. Ezt támasztja alá az is, hogy egyes felmérések szerint a széles sávú internetpenetráció 10 százalékpontos növekedése 1,1 százalékkal emeli a hazai összterméket, ezer új előfizetés pedig 80 új munkahelyet teremt.
Ennek fényében nem meglepő, hogy az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra minden uniós háztartásban legalább 30 megabites maximális letöltési sebességet biztosító kapcsolat legyen, a lakosság fele pedig ennél is gyorsabb, 100 megabites sebességgel netezhessen. Magyarország ebből a szempontból jelenleg az európai középmezőnybe tartozik: hazánkban nagyjából minden tizenötödik háztartásban működik másodpercenként 100 megabitnél is gyorsabb letöltésre képes internet.
A hírközlési hatóság (NMHH) szerint 2012 januárjában az adatszolgáltatók vezetékes széles sávú internet-előfizetéseinek becsült száma a teljes piacon 2,088 millió volt. A széles sávú internet-hozzáférésnél – valamennyi vezetékes technológiát figyelembe véve – a Magyar Telekom a piacvezető, piaci részesedése 34,8 százalék, második a UPC 20,6, a harmadik pedig a Digi 12,7 százalékos részesedéssel.
Világgazdaság - Jandó Zoltán-->
