A biztonsági gázkészletek kötelező nagyságának a napokban eldöntött, további csökkentése újabb bizonyítéka lehet annak, amit sok gázpiaci szakértő régóta hangsúlyoz: jelen konstrukcióban nincs szükségünk stratégiai gáztárolásra. Sokak szerint elsősorban maga a létesítmény fölösleges, amelynek kialakítását és fenntartatását is az adófizetők pénze bánja. Mások azt mondják, hogy az országban amúgy is akkorra kereskedelmi tárolókapacitások vannak, amelyek mellett aligha van szüksége továbbiakra.
Ez utóbbit támasztja alá, hogy a 2009. eleji, körülbelül két hétig tartó gázimport elakadást jól átvészelte az ország biztonsági tároló nélkül is. Megfelelő és összehangolt fellépést garantáló intézkedési tervünk volt, támaszkodhattunk az E.On tárolóinak hatalmas készleteire és a Mol belföldi termelésére is. Ezeknek, valamint az E.On anyacége által Németországból és Norvégiából küldött gáznak köszönhetően még a szerbiai ellátásba is besegíthettünk.
Nem véletlen, hogy a kormány már korábban kimondta, hogy alapértelmezésben nincs szükség a korábbi szabályozás által előírt, 1,2 milliárd köbméteres biztonsági készletre. A gáztartalék 2011-re előírt nagysága ennek szellemében 915 millió köbméterre csökkent, ebben az évben 815 millió köbméterre. A jelen szabályozás szerint akár 600 millió köbméterig is le lehet menni, ha pedig még az is sok – mert inkább felhasználnánk a gázt, mint ülnénk rajta és fizetnénk a tárolásáért – módosítható a rendelet is.
További részletek a pénteki Világgazdaságban
