BUX 43,546.26
+1.90%
BUMIX 3,739.31
-0.11%
CETOP20 1,841.99
0.00%
OTP 9,158
+2.69%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.58%
-0.49%
ZWACK 17,200
-0.58%
+2.22%
ANY 1,565
+1.29%
RABA 1,110
-0.45%
0.00%
+1.59%
0.00%
-4.21%
+0.13%
0.00%
+1.32%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,906
+3.27%
0.00%
ALTEO 2,800
+0.72%
0.00%
-1.91%
0.00%
0.00%
-0.93%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+0.26%
+1.70%
0.00%
+7.69%
-2.70%
+2.49%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
-3.09%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Szerzői jog - elrettentheti az új belépőket az új rendszer

Komoly változásokat hozhat a szerzőijog-kezelés hazai piacán a 2012-es esztendő, miután a januárban életbe lépett törvény több kritikus ponton is módosította a szabályozást. Az elvi cél, hogy a szerzők, előadók és egyéb jogtulajdonosok több pénzt kapjanak, kérdés azonban, hogy erre valóban alkalmas-e az új jogszabály.

Lényegében liberalizálta a kormányzat a szerzői jogok piacát a szellemi tulajdonra vonatkozó törvény legutóbbi módosításával, ennek eredményeként a már élő szervezetek mellett januártól elvileg új közös jogkezelők is piacra léphetnek, s kialakulhat egyfajta verseny az ágazatban. Eddig a jogtulajdonosok érdekeit műtípustól függően hét különböző szervezet képviselte, s kvázi monopóliumként ezek szedték be több 10 milliárd forint értékben a jogdíjakat a különböző művek után. Ráadásul a szervezetek a költségek csökkentése érdekében gyakran közösen jártak el. A bevételek jelentős hányadát például a legnagyobb hazai jogkezelő társaság, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület gyűjtötte be, amely ezután ennek egy részét visszaosztotta a többi jogkezelőnek.

Az Artisjus az elmúlt esztendőkben évi 13 milliárd forintot meghaladó összegben szedett be jogdíjakat, ebből 3,5 milliárd forintot – a törvényben, illetve a külön megállapodásokban meghatározott módon – visszajuttatott más hasonló feladatot ellátó szervezeteknek, mint például a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének, a Filmjus Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesületének, vagy éppen az Előadóművészi Jogvédő Irodának.

A jövőben ugyanakkor ez a rendszer átalakulhat, az új jogszabály alapján ugyanis a korábbiakkal ellentétben új közös jogkezelőt is be lehet jegyezni, azaz megszűnt a piac monopolisztikus jellege. A módosítás célja egyértelműen az, hogy a szektor hatékonyságának növelése révén a jogtulajdonosok több pénzhez jussanak, ennek megvalósíthatósága azonban igencsak megkérdőjelezhető – mondta lapunknak Mezei Péter, a Szegedi Tudományegyetem docense. A piac átalakulása szempontjából legfontosabb kérdés ugyanis, hogy a potenciális piacra lépőnek sikerül-e annyi ügyfelet toboroznia, hogy valóban hatékonyabban tudjanak működni, mint a jelenlegi egyesületek, a szerzői jogi szakértő azonban ebben kételkedik.

A liberalizáció ugyanis tulajdonképpen azt jelenti, hogy a jogkezelők mostantól az előadókért, művészekért versenyezhetnek, azaz egy adott jogtulajdonos elvileg választhatja közülük azt, amelyik magasabb kifizetést ajánl számára. Az egyik oldalról ez ugyan megteremti a lehetőségét, hogy a művészek több pénzhez jussanak a jogdíjakból, másik oldalról azonban komoly költségnövekedést is eredményezhet a jogkezelőknél, ez pedig a törvény elvi céljai ellen hat – emelte ki Mezei Péter.

Hasonlóan vélekedik Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója is, aki a Világgazdaságnak kiemelte, hogy a potenciális új piacra lépőket a bonyolult szabályozási rendszer is elrettentheti, így rövid távon nem számít konkurens szervezetekre. A szakember ugyanakkor elismerte: a verseny javíthatja az ágazatban ténykedő cégek működési hatékonyságát, bár az Artisjus az utóbbi években megkezdett szervezetfejlesztési időszakában a piacnyitástól függetlenül is hatékonyságnövelő intézkedéseket hozott.

Részben emiatt, részben egyéb szabályozási módosítások eredményeként változhat a jogdíjbevételek felosztása is a jövőben, amelyekből a jelenlegi állás szerint néhány százmillió forinttal az állam is részesülhet. Az eredeti elképzelések alapján ugyanis az új jogszabály az összes bevétel 5 százalékában maximálta volna a szociális jogcímen adott juttatásokat, tehát azt az összeget, amit nem a konkrét mű jogtulajdonosának fizetnek ki vagy a törvényben meghatározott módon osztanak fel, hanem például a hazai művészek támogatására fordítanak.

Mivel a legtöbb jogkezelő ennél jóval többet költött korábban ilyen célra, ezt az arányt végül 10 százalékra emelték, ugyanakkor arról is rendelkeztek, hogy az így kiosztott összeg 70 százalékát a Nemzeti Kulturális Alapnak kell átadni. Tóth Péter Benjamin elmondta: az Artisjus korábban a partnerszervezetek közti felosztások után az egyesületnél maradt összeg nagyjából tizedét fordította szociális és kulturális célra, ez azt jelenti, hogy mostantól éves szinten 350-400 millió forintot kellene befizetniük a kulturális alapnak. Az igazgató hozzátette: a kérdésben jelenleg is egyeztetnek a kormányzattal, ezek a tárgyalások azonban az átadandó összegen már nem módosítanak, csak annak felhasználási szabályozására vonatkoznak.

Artisjus: bevételek, kiadások

Az Artisjus az előzetes adatok szerint 2011-ben – a megelőző két évhez hasonlóan – nagyjából 13 milliárd forintnyi jogdíjat szedett be. A bevételek legnagyobb része – 2010-ben 41 százaléka – gépzenéből származott (ez tulajdonképpen nem más, mint a háttérzene típusú zenefelhasználás), míg közel harmadát a televíziók fizették be, tizede pedig a hanghordozók értékesítéséből folyt be.

A beszedett összegből az egyesület bő 2,8 milliárd forintnyi kezelési költséget vont le – amelyek jelentős része közteher –, 561 milliót szociális és kulturális célra fordított, míg a maradék valamivel több mint 9,6 milliárdot osztotta szét jogdíjként, ebből 3,5 milliárdot más partner szervezeteknél. A nonprofit egyesület a kezelési költségből finanszírozta működési kiadásait, amelyek a 10 ezer hazai és több 10 ezer külföldi szerző jogainak érvényesítéséhez kapcsolódnak.

A szervezet 150 főt foglalkoztat, akik éves szinten 15-20 ezer koncertet és több mint 30 ezer üzlethelyiséget ellenőriznek.

Világgazdaság - Jandó Zoltán Artisjus: bevételek, kiadások Az Artisjus az előzetes adatok szerint 2011-ben – a megelőző két évhez hasonlóan – nagyjából 13 milliárd forintnyi jogdíjat szedett be. A bevételek legnagyobb része – 2010-ben 41 százaléka – gépzenéből származott (ez tulajdonképpen nem más, mint a háttérzene típusú zenefelhasználás), míg közel harmadát a televíziók fizették be, tizede pedig a hanghordozók értékesítéséből folyt be.

A beszedett összegből az egyesület bő 2,8 milliárd forintnyi kezelési költséget vont le – amelyek jelentős része közteher –, 561 milliót szociális és kulturális célra fordított, míg a maradék valamivel több mint 9,6 milliárdot osztotta szét jogdíjként, ebből 3,5 milliárdot más partner szervezeteknél. A nonprofit egyesület a kezelési költségből finanszírozta működési kiadásait, amelyek a 10 ezer hazai és több 10 ezer külföldi szerző jogainak érvényesítéséhez kapcsolódnak.

A szervezet 150 főt foglalkoztat, akik éves szinten 15-20 ezer koncertet és több mint 30 ezer üzlethelyiséget ellenőriznek. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek