Taroltak az orosz olajcégek

A legnagyobb oroszországi olajtársaságok tavalyi együttes adózott eredménye közel 45 milliárd dollárt tett ki, vagyis új rekordra ért. Ezen belül a négy óriás, az állami Rosznyefty, a legnagyobb, magánkézben lévő – s egyben Magyarországon is jelen lévő – Lukoil, az orosz–angol TNK-BP, végül a szintén állami Gazprom Nyefty összesített nettó profitja 36,6 milliárd dollár volt az amerikai számviteli szabályok (US GAAP) szerint készített beszámolójuk szerint.
Legjobban a Rosznyefty teljesített, 12,45 milliárd dollárral, ez közel 20 százalékos növekedés az előző évhez képest, a TNK-BP és a Gazprom Nyefty pedig azért emelendő ki, mert 54, illetve 70 százalékos bővülést produkált. Az ötödik legnagyobbként számon tartott Szurgutnyeftyegaz, nem tesz közzé nemzetközi számviteli szabályok szerint kalkulált eredményszámokat, az orosz RBK internetes lap azonban olyan elemzői becslést idéz, amely szerint 2011 első felében mintegy 8 milliárd dollárt érhetett el a cég. A Szurgut két éven át a Mol kisebbségi tulajdonosa volt, amelynek kapcsán Alekszandr Tolkacs orosz nagykövet nemrég egy kamarai rendezvényen megjegyezte, hogy „miután kirúgtuk a céget, az most nem tudja hol elkölteni a pénzét”.
Az orosz olajóriások nemcsak nagyobb profitot értek el, de a kiadásaikat és az adósságaikat is növelték. A termelési költségek terén a Lukoil állt az élen, amelynél tavaly egy hordó olaj-egyenértéknyi termelt szénhidrogénre 4,71 dollárnyi ráfordítás jutott, 14,3 százalékkal több, mint 2010-ben. A legtöbb idegen tőkét, 15,9 milliárd dollárt a Rosznyefty használta, ez 16,1 százalékos bővülést mutat. A TNK-BP 44 százalékkal, 6,74 milliárd dollárra emelte, a Lukoil viszont 28,1 százalékkal, 6,34 milliárdra csökkentette ezt a mutatóját.
A nagyobb nyereséget alapvetően az olaj magas árának köszönhetik a társaságok, amit viszont jórészt a közel-keleti és az észak-afrikai politikai zavargások okoztak. Az ural olajminőség 2011-es átlagára 109,3 dollár volt, vagyis közel 40 százalékkal haladta meg a 2010. évit az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium adatai szerint.
Miközben az oroszországi olajtermelés 1,2 százalékkal nőtt 2011-ben, a kivitel 1,3 százalékkal esett az energiaminisztérium közlése szerint. Az olajtermelőket a korábbi évinél 7 százalékkal magasabb vasúti és 14 százalékkal magasabb vezetékes szállítási díj sújtotta, a bányajárulék és az exportvám pedig 50-50 százalékkal emelkedett.
Hiába tartozik azonban Oroszország a világ legnagyobb olajtermelői közé, olajcégei nyereség szempontjából a nyugatiak mögött kullognak. Az amerikai Chevron nettó profitja például 26,9 milliárd dollár volt, a BP-é 25,7, a Royal Dutch/Shellé pedig 30,92 milliárd. Viszont az összes nagy orosz olajcég növekedésre készül. A Lukoil 150 milliárd dolláros ráfordítással 50 százalékkal akarja megnövelni a termelését, a Gazprom Nyefty 2020-ig majdnem duplázna, a Rosznyefty 160 milliárd dollárból 77 millió tonnára növelné termelését a következő tíz évben.
Az elemzők eltérően vélekedtek. Vaszilij Tanurkov, a Veles Capital Investment Company elemzője a Gazprom Nyeftyet dicséri, amelynek úgy nőtt 70 százalékkal az adózott eredménye, hogy közben az árbevétele 35, a termelése pedig csak 1,56 százalékkal bővült, a többi cégnél nem ilyen szép a kép. Dmitrij Lukasov, az amerikai IFC Solid elemzője szerint az oroszországi olajtársaságok eredményei csak addig nőnek, amíg a világpiaci olajárak is, ám kérdés, hogy olcsóbbá váló olaj mellett képesek lesznek-e gyors termelés- és finomításnövelésre. Ráadásul a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nyitva hagyta az idei globális olajigényre vonatkozó előrejelzését, csak anynyit közölt: az olaj hordónkénti ára az idén elérheti eddig rekordját, a 150 dollárt.