Nagy István: hátrányos lenne, ha az Európai Bizottság az agrárpénzek kifizetését is politikai feltételekhez kötné

Rendkívül súlyos és hátrányos lenne, ha az Európai Bizottság a 2027 utáni hétéves uniós költségvetésben az agrárpénzek kifizetését is politikai feltételekhez kötné, ez ugyanis negatív hatásokkal járna Magyarországra és több más országra nézve is – jelentette ki a magyar agrárminiszter Brüsszelben kedden az uniós pénzek kapcsán. Nagy István a tagországok agrárminisztereinek kétnapos tanácsülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: az Európai Bizottság nem érti a gazdák működését.

A tárcavezető a tájékoztatón és az tanácskozás után készült Facebook-videójában is elmondta, nem érti azt, hogy a 2027 utáni, hétéves költségvetési tervezet, amit a gazdatársadalom torkán le kíván nyomni, milyen hatásokat vált ki. A vita tétje, hogy a rendelkezésre álló források hogyan oszlanak meg: a legtöbb pénz Ukrajnába megy-e, vagy pedig itt marad az Európai Unióban.

A miniszter közölte, hogy a jól bevált közös agrárpolitika költségvetését, egész szerkezetét és végrehajtását gyökeresen át akarják formálni, ami súlyos következményekkel jár. A hosszú távú uniós költségvetés-tervezet szerint a jelenleginél 20 százalékkal kevesebb forrás jutna a magyar gazdáknak. Az inflációs hatással együtt még szörnyűbb és még negatívabb lenne az eredmény Nagy István szerint.

Hozzáfűzte, hogy az uniós bizottság nem veszi figyelembe azt sem, hogy a területalapú támogatás kifizetésének egészen más a szerkezete, mint például a beruházási támogatásé. Szavai szerint ez szintén negatív, hiszen megversenyeztetnének egymással politikai célokat. A nehéz döntéseket Brüsszelből a tagországok szintjére tolnák annak megvitatására, hogy a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására fordítsák a forrásokat, vagy agrártámogatásokat finanszírozzák belőle.

„Nem lehet hagyni az ilyen intézkedéseket” – jelentette ki Nagy István, majd reményét fejezte ki, hogy az üzenet eljut az uniós bizottsághoz, és megértik: mennyire fontos az európai gazdák érdekeinek képviselete. Kijelentette, hogy a közös agrárpolitika költségvetése átalakításának célja, hogy elfedjék: kevesebb lesz a büdzsé, és elfedjék azt, hogy az uniós forrásokat Ukrajnába kívánják átcsoportosítani, és ottani fejlesztéseket kívánnak ebből megvalósítani.

Ukrajna EU-tagsága veszélyeket rejt Nagy István szerint

„Az intézkedések azt segítik elő, hogy Ukrajna minden felkészülés nélkül, minél hamarabb az Európai Unió tagja lehessen” – mondta az agrárminiszter, idézve Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter kijelentését, aki azt mondta: ha ilyen állapotban felveszik Ukrajnát, az az Európai Unió végét fogja jelenteni. Ukrajna mezőgazdasága és élelmiszeripara nincs felkészülve arra, hogy megfeleljen az európai uniós szabályoknak.

„Szeretnénk, ha az Európai Unió vezetői, köztük Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is meghallaná ezeket a mondatokat, és az Európai Unió érdekeit kezdené védeni, hiszen oda a versenyképességünk, oda a jövőképünk, és nem szeretnénk, ha a biztonságunk is odalenne a felelőtlen brüsszeli politizálás eredményeképpen” – fogalmazott a tárcavezető.

Nagy István közölte továbbá: úgy az Ukrajnával tervezett, mint a dél-amerikai országokkal (Mercosur) kötött szabadkereskedelmi megállapodás negatív hatást és veszélyeket jelenthet a magyar agráriumra, valamint az Európai Unió belső piacaira nézve. Szavai szerint a szabadkereskedelmi megállapodás megkötése Ukrajnával addig, amíg az ország nem lesz az Európai Unió tagja, óriási veszélyeket rejt magában. Ezekre a veszélyekre fel kell hívni a figyelmet, mert az érintett ágazatok és az ott dolgozók teljességgel ellehetetlenülnek az Európai Unióban. Ez ellen teljes erővel küzdeni kell – jelentette ki.

Mivel a határ menti tagállamok véleményét nem vették figyelembe a megállapodás előkészítése során, és mivel a magyar gazdák érdeke nincs figyelembe véve az Európai Unióban, Magyarország ellenzi mind a Mercosur, mind az Ukrajnával tervezett megállapodást – jelentette ki.

„Határainkat Ukrajnával szemben továbbra is zárva tartjuk, és mindaddig zárva is fogjuk tartani, ameddig Magyarország számára elfogadható, biztonságos, hosszú távon kiszámítható és fenntartható megállapodás nem születik” – zárta gondolatait az agrárminiszter.

Uniós pénzek: mi történt? Brüsszel tényleg utalt Magyarországnak, nem is keveset – itt a bizonyíték

Hosszú hónapok után megindultak az uniós források Magyarországra – ez derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői közleményéből, amelyben ismertette az államháztartás első nyolchavi adatait. Ahogy beszámoltunk róla, augusztusban az elmúlt évek egyik legkedvezőbb hiányadatát produkálta a magyar költségvetés. A nyolcadik hónapban 239,1 milliárd forinttal nőtt a deficit, amivel 3025,5 milliárdon állt a nyolchavi hiány, ez az éves módosított terv 63,4 százaléka. Ebben pedig az uniós pénzek is közrejátszottak már.

A kedvező adat annak is köszönhető, hogy nagyobb összeget utalt át a múlt hónapban az Európai Bizottság. A szaktárca közlése szerint augusztusban a költségvetés uniós programokhoz kapcsolódó bevételei 311,3 milliárd forinttal, 436,8 milliárd forintra emelkedtek.