BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Továbbra is stabilan a válság ellenére

A bankszektorból igazolt át az építőiparba Weninger Richárd. A kecskeméti Ver-Bau Kft. ügyvezető igazgatója egy olyan belső rendszert alakított ki a vállalatnál, melynek segítségével később nagyobb zökkenők nélkül vészelték át a gazdasági válságot.

– A hazai építőipar teljesítménye az elmúlt öt évben közel

a kétharmadára csökkent. Ez a negatív trend 2010. év végéig a számok alapján mintha nem érintette volna drasztikusan a VER-BAU Kft. -t. Mi volt ennek az oka? Hogyan sikerült 2007-től a lassan szűkülő piacon belül növekvő árbevételt elkönyvelniük?

Mi volt a siker oka? – kérdeztük Weninger Richárd ügyvezető igazgatót, aki az ÉVOSZ elnökségi tagja is.

– Ez nagyon sok tényező és hosszú évek erőfeszítésének együttes eredménye. Benne van a minőség melletti elkötelezettségünk, a kollégák áldozatos szakmai munkája, az innovatív megoldások alkalmazása és nem utolsósorban a megbízók elégedettsége, mely a jövőnk egyik biztosítéka. Csak akkor tekintünk lezártnak egy projektet, ha a megbízónk elégedetten nyilatkozik a munkánkról. Ez további ajánlásokat, munkákat jelent számunkra. Azt valljuk továbbá, hogy cégünknek ki kell tűnnie

a több ezer építőipari vállalkozás közül. A prioritást ebben az esztendőben is a gazdasági és

a pénzügyi stabilitás megőrzése kapta. Szemben sok konkurensünkkel úgy véljük, hogy az erőltetett expanzió helyett a stabilitás lesz a jövő egyik legfontosabb záloga. Természetesen a stabilitás önmagában mit sem ér, ha nem párosul vele a megrendelői elégedettség, mely viszont csak

a magas minőségi szinttel érhető el. Alapvetően elmondható, hogy óvatos, konzervatív üzletpolitikát folytatunk, mely alvállalkozóink, beszállítóink érdekeit is védi.


– Tavaly, 2011-ben 20 százalékos árbevétel-csökkenést könyveltek el. Mi volt az oka?

– Az építőipar nem sorozatgyártáson, éves vagy akár éveken átívelő megrendeléseken alapszik, így az árbevétel némi ingadozása még „békeidőkben” is természetes velejárója a működésnek. A mi esetünkben ehhez jön még, hogy a 2010-es esztendő kimagasló év volt e téren is. A cégünk leányvállalata fejlesztésében ötven családi házból álló lakóparkot épített Kecskeméten, ahol a Mercedes munkavállalói laknak.


– Mekkora beruházás volt? A tervek szerint 3-5 éven belül a mostani német vezetők haza-utaznak. Mi lesz akkor a lakásokkal, értékesíteni fogják?

– A beruházás összértéke megközelítette a kétmilliárd forintot, és jelenleg is leányvállalatunk kezelésében van. Büszkék vagyunk arra, hogy megrendelőnk már többször elismerően szólt az ottani minőségről, mely több ponton a jövő technológiáját sorakoztatja fel. A házak iránt – melyeket szándékaink szerint külön-külön fogunk értékesíteni – egyébként komoly érdeklődés mutatkozik.


– Ön egy bank éléről került a VER-BAU Kft. élére. Ön mindenekelőtt pénzügyi szakember. Mi az a többlettudás, melyet ön személyesen vitt a vállalkozás menedzselésébe?

– A bankszektorra általában jellemző, hogy a belső folyamatok a részletekig menően le vannak szabályozva. Ez hatékonyságot és egyértelmű kompetencia-határokat eredményez. Amikor a céghez kerültem, akkor az építőipart egyébként is jellemző ad hoc működést tapasztaltam. Az elsők között így a megfelelő belső eljárási rendet kellett kiépíteni. Persze ezt azóta is állandóan a piaci viszonyokhoz igazítjuk. Ezenfelül egyfajta pénzügyi-gazdasági szemléletet, valamint

a költséghatékonyság növelését is megvalósítottuk. A válság kitörésével a pénzügyes múlt hatványozottan hasznosnak bizonyult.


– Melyek voltak azok a kihívások, amelyeknek meg kellett felelnie, amikor az építőiparba került?

– A banki vállalati ügyfelek révén természetesen volt rálátásom a cégek működésre, azonban itt, testközelből kellett

a mindennapokban beletanulnom a műszaki ismeretekbe. Ez merőben új volt, és ahogy viszszaemlékszem, jelentős időmbe és energiámba telt. De tapasztalt szakember kollégáimra nyugodtan támaszkodhattam e téren is.  


– Önöket érinti-e a körbetartozás?

– A körbetartozás minden piaci szereplőt érint, aki a kivitelezésben bármi módon közreműködik. Ez alól sajnos nem lehet kibújni, legfeljebb megfelelő módszerekkel mérsékelni a hatását. Két fő eleme van nálunk: az egyik a leendő megbízók leinformálása elsősorban pénzügyi szempontok alapján. Manapság egyre többször kell nemet mondanunk, mert úgy ítéljük meg, hogy megbízónk nem lenne képes fizetési kötelezettségeinek eleget tenni. Ezt nem egyszerű megtenni, mert a vállalkozás a munkából él. Ha nincs projekt, nincs bevétel, és eredmény sem. Az is egyre gyakoribb, hogy valamiféle garanciát kérünk a megbízótól. A másik fontos terület

a meglévő követelések proaktív kezelése.


– Önök ipari létesítményeket, irodaházakat, lakó- és középületeket, bazalt út- és térbetonokat, ipari padlókat készítenek. Melyik területen érezhető leginkább a visszaesés?

– Évekkel ezelőtt meghoztuk azt a döntést, mely szerint nem elsősorban a lakásépítésre fókuszálunk, sokkal inkább az ipari létesítményekre, illetve középületekre. Mára egyértelművé tette az élet, hogy jól döntöttünk. Bár az ipari létesítményeknél is jelentős a visszaesés, azonban ez némileg elmarad a többi területtől.


– Milyen árbevételre számítanak az idén?

– Úgy gondolom, hogy jelen gazdasági helyzetben a tavalyi árbevétel elérése már komoly eredménynek számítana. Ugyanakkor a válság kitörését követően egyértelműen meghatározott célunk cégünk stabilitásának fenntartása, ez pedig csak eredményes működéssel lehetséges. Sajnos manapság az építőiparban az árbevétel növelésével a kockázat exponenciálisan nő, míg a jövedelmezőség sokszor csökken. 


– Amikor beütött a válság, önök milyen intézkedéseket tettek ennek tompítására?

– A cég abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a válság kitörésére már túl voltunk azokon az intézkedéseken, melyek a cég valamennyi területére kiterjedtek, és a hatékony, költségtudatos működést, gazdálkodást segítették. Ez bizony hosszú folyamat volt, és nehéz döntéseket is magával hozott. Azok az építőipari vállalkozások, melyek a válság kitörésekor kezdték meg a belső folyamatok átvilágítását, valamint a működés átszervezését, bizony lépéshátrányba kerültek.


– Milyen évet vár az idén?

– Tavaly év végén azt prognosztizáltam, hogy 2012 első felében újabb csődhullám és a helyzet további romlása fogja elérni az ágazatot. Sajnos a januári, februári történések engem igazoltak. Már most látszik, hogy nagy múltú cégek vannak gyakorlatilag a csőd szélén, néhányan pedig már felszámolás alá kerültek. A sorozatos áron aluli vállalások, a lánctartozások és a kevés új projekt miatt nagyon sok kis- és közepes vállalkozás is a fizetésképtelenség felé tart. Ez sajnálatos módon sok munkavállalót és családot hoz nehéz helyzetbe. Jelenleg nem látom annak a jelét, hogy a második fél évben pozitív irányba mennének a dolgok. Bárcsak ne így lenne!


– Romániában is fenntartanak egy céget. Hol és mikor alapították, mit végzett, ott milyen a piaci helyzet?

– Romániában 2006 óta vagyunk jelen. A válság kitörésekor ott is megállt az élet, azonban az elmúlt év végén már az élénkülés jelei mutatkoztak. Jelenleg is tárgyalásban vagyunk cégekkel több projekt kapcsán, és bizakodó vagyok.


– Melyek azok a munkák, amelyekre ön büszke az elmúlt öt évből (Mercedes, Hilti, Szegedi Kajak-Kenu VB, Phoenix-Mecano beruházása, Szent-Királyi Ásványvíz Kft.)?

– Minden projekt más. Ez adja a munkánk sokszínűségét. Minden projektre büszkék vagyunk, mert sikerült valami maradandót alkotnunk a megbízónk elégedettségére. Olyan ez, mint amikor a szülőt megkérdezik, hogy melyik gyermekére

a legbüszkébb, aztán végül mindet felsorolja.

A szegedi kajak-kenu vb helyszínének létesítményeit hihetetlen szűkös határidőn belül kellett megépítenünk, átalakítanunk.

A Szentkirályi Ásványvíz Kft. izgalmas és igényes belsőépítészeti megoldásaira, a Hilti gyár a maga egyedülállóan színvonalas műszaki megoldásaira, illetve a Phoenix Mecano több mint 20 méter magas raktárcsarnokára szívesen emlékezünk.

Barta Zsolt-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.