Már a szakmunkások is rosszul járnának a Tisza-adóval

Bánki Erik, a Fidesz képviselője szerint a kiszivárgott tervezet szerint Magyar Péterék többkulcsos adórendszer bevezetésével gyakorlatilag minden becsületesen dolgozó magyar pénztárcáját megcsapolnák.

A Tisza-adó már a szakmunkás minimálbérből is 22 százalékos személyi jövedelemadót vonna le, a 22 és 33 százalékos szja-kulcsok bevezetése pedig mintegy négymillió ember jövedelmét érintené Magyarországon – emelte ki. Az szja-kulcs ma egységesen 15 százalék.

Bánki Erik szerint egy átlagfizetés is havi 20 ezer, azaz évi 240 ezer forinttal csökkenne, egy pedagógus havi bére 30 ezer, évente 360 ezer forinttal lenne kevesebb, egy ápoló havi 23 ezer, évente 280 ezer forinttal keresne kevesebbet, egy orvosnak pedig mindez havi 264 ezer, évi több mint 3 millió forint bevételkiesést eredményezne.

– tette hozzá, tarthatatlannak, felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezve az adóemelési koncepciót, amely könnyen a jövedelem eltitkolására ösztönözné az embereket.

A kormánypárti politikus arra is rámutatott, hogy a jelenleg 9 százalékos társasági adót Magyar Péterék 25 százalékra emelnék, ezzel a magyar cégek talpon maradását is veszélyeztetnék.

Elhangzott, 

Tessely Zoltán, az európai ügyek bizottságának elnöke előterjesztőként hangsúlyozta: a Lisszaboni Szerződés alapján a nemzeti parlamentek előzetes ellenőrzést végezhetnek az uniós jogszabálytervezetekről. A szlovák parlament hetekkel ezelőtt a szubszidiaritás elvével ellentétesnek mondta a az Országgyűlés napirendjén szereplő rendelettervezetet, amely az orosz gáz kérdéséről szól.

Tessely Zoltán arról beszélt: az uniós rendelettervezet elsősorban Magyarország és Szlovákia energiaellátásába jelent aránytalan beavatkozást, ezért szükség van a parlamenti eljárásra a magyar érdekek és a versenyképes energiaárak érdekében.

Ismertette: a rendelettervezet az orosz cseppfolyósított földgáz behozatalát 2026. január elsejétől szüntetné meg az unióba, a fennálló hosszú távú szerződések és a tengerparttal nem rendelkező tagállamok esetében a határidő 2028. január elseje lenne.

Felidézte: 2024-ben Magyarország és Szlovákia mellett további nyolc uniós tagállam – az olaszok, a franciák, a németek, a belgák, a hollandok, a spanyolok, az osztrákok és a csehek – vásárolt vezetékes vagy LNG-gázt, ráadásul többet, mint az előző évben. Ezt az évi 52 milliárd köbméter gázt máshonnan kellene behozni Európába, ha az orosz forrást lezárnák.

Hozzátette, 

A rendelettervezet a jelenleginél magasabb energiaárakat, és ezáltal versenyhátrányt jelentene, ezért sérti a szubszidiaritás elvét – jelentette ki Tessely Zoltán.