Újraindulhat az öblösüveggyártás

Barnamezős beruházásban másfél éven belül újraindulhat a salgótarjáni öblösüveggyártás, erről tegnap írt alá szándéknyilatkozatot a helyi vállalkozókat tömörítő Tarján Glass Kft. és indiai partnere, a Shamvik Glass-tech a városi önkormányzattal. A magyar cég a telephelyet adja körülbelül egymilliárd forint értékben, az indiai partner a palackgyártó berendezéseket és a gépeket. A mintegy 3,5 milliárd forintos beruházáshoz a cégpáros munkahelyteremtő támogatást is remél.

Azért nem indulhat a beruházás a tavaly bezárt öblösüveggyár, az R-Glass Hungary Kft. telephelyén, mert annak eszközeit és ingatlanját a múlt év végi pályázaton a jobb ajánlatot adó Geneva Invest vehette meg, amely azokat ez év elején eladta a Glassflower Kft.-nek. Utóbbi – mint Varga László tulajdonos-ügyvezetőtől megtudtuk – szintén nem zárkózik el a termelés újraindításától, már megindult az arra alkalmas eszközök műszaki és gazdasági felmérése. „Viszont óvatosak vagyunk, mert a már kétszer felszámolt gyár helyén nem akarunk egy harmadik felszámolást. Bármit is lépünk, arról egyeztetni fogunk az önkormányzattal” – közölte Varga László. Mindazonáltal cége elsősorban pénzügyi befektető, amely a megszerzett 8,5 hektáros belterületi ingatlan többcélú hasznosítására készül, a lehetőségek felmérése tart.

Öblösüveggyártásunk mára csak mutatóban maradt. Az amerikai hátterű, orosházi O-I Manufacturing Kft. befőttesüveget és palackot készít, ebből viszont az elmúlt tíz évben hat új terméket is kifejlesztett. Tavaly ősz óta olasz exportra gyümölcsleves üveget is gyárt. Czellecz Attila ügyvezető igazgató korábbi nyilatkozata szerint a társaság 2011-ben nagyon jó évet zárt, emellett több százmillió forintot költött gépfelújításra és műszaki fejlesztésre. Az idén pedig újabb beruházásra készül és további külföldi tendersikereket is remél. Az elmúlt években 10 milliárd forint körüli árbevétellel és nyereségesen működött.

Készül öblösüveg az Ajka Kristály Kft.-nél is, de ezek különleges és díszüvegek, vagyis nem tömegigényt elégítenek ki. A társaság, amely a Fotex csoport tagja, 2010-et közel kétmilliárdos forgalommal és nyereséggel zárta, és majdnem kizárólag exportra termel.

A nagy múltú tokodi üveggyár viszont ma már csak emlék. Az ország akkor még harmadik legnagyobb öbösüveggyára egy 2002-ben indított fejlesztő- és energiamegtakarító beruházáson vérzett el, ugyanis – indoklás nélkül – nem kapta meg a termelés beindításához szükséges környezetvédelmi engedélyeket. Tevékenysége ellehetetlenült, 2004-ben csődvédelmet kért önmaga ellen, egy évre rá felszámolták. Élelmiszer-csomagolásra alkalmas üveget, világítótesteket készített, egyike volt Európa négy azon üveggyárának, ahol különleges figurális, dizájnüveg tervezésével és gyártásával foglalkoztak, nagyobbrészt exportra termelt.

Nagyjából a tokodival egy időben állt le a termelés az egyedi megmunkálású termékeket előállító és szinte kizárólag külföldre dolgozó parádsasvári üveggyárban is, bár ott még 2007-ben is lehetett újraindítási tervekről hallani. Az üvegcsiszolás hagyományát néhány helyi mester tartja fenn a településen.

Még gyengébben állunk az üveggyártás másik fő ágával, a síküvegöntéssel. „Magyarországon már évek óta nincs síküvegöntés, az önmagukat síküveggyártónak mondó vállalkozások gyakorlatilag vásárolt üveget alakítanak át hőálló, bevonatolt és egyéb, speciális tulajdonságú termékekké, illetve az üveg továbbfeldolgozásával foglalkoznak” – mondta lapunknak a Magyar Üvegipari Szövetség elnöke. Szentpály László szerint az iparág leépülésével az üvegipari értéklánc magas hozzáadott értékű szemétől esett el az ország. Nem véletlen, hogy – információi szerint – hazai síküveg-feldolgozók körében már felmerült, zöldmezős beruházásban újjáélesztenék e tevékenységet.

A síküveg feldolgozása terén már jobb a helyzet. Az érintett cégek a válság éveiben fejlesztettek, hogy a piac újbóli élénkülésével lépéselőnyben lehessenek versenytársaikkal szemben. A salgótarjáni Salgglas Zrt. például az autó-, kabin- és buszüvegek piacán erős. 2010-ben 4,5 milliárd forintos bevétel mellett nyereséges volt, a ciprusi HTG Industrial Holdings ellenőrzi. Jelentős feldolgozó a Guardian Orosháza Kft. is, amely tavaly újabb termékek fejlesztésébe fogott. A hazai építőipari igények meghatározó részét a szegedi Glas Szilánk Kft. és a székesfehérvári Jüllich Glas elégíti ki, magas színvonalon.

„Gyakorlatilag importból származik a hazai lakossági és ipari öblös- és síküvegigény. A szakma az üvegöntés felélesztésén túl az üvegipart is magában foglaló építőipar egységes szabályozását is hiányolja. Az építőipart ma egyszerre négy minisztérium is felügyeli. Szerencsésebb lenne egy építőipari főhivatal létrehozása, amely a lakás- vagy a bérlakásépítés ösztönzésén keresztül a területtel kapcsolatban álló számos szegmens, köztük az üvegipar fellendülését is hozhatná” – vélekedett Szentpály László.